A kétnapos rendezvény első plenáris tanácskozását megnyitva a házigazda macedón államfő, Branko Crvenkovszki arról beszélt, hogy az elmúlt években az Európai Unió (EU) volt a térségbeli országok politikai, gazdasági és társadalmi folyamatainak fő előmozdítója, a belső mozgatóerők nem voltak elegendőek. Az EU hozzájárulására a jövőben is szükség lesz számos, már uniós tagállam, tagjelölt vagy lehetséges tagjelölt ország esetében — vélekedett. A tanácskozás másik fontos gondolatát érintve megjegyezte: a Nyugat-Balkán helyzete nem szilárdult meg teljesen, a térség nem indult el visszafordíthatatlanul az Európába vezető úton. A kockázati tényezők között említette Koszovót, a Szerbiából való kiválását februárban egyoldalúan kihirdető, albán többségű terület függetlenségét illetően az EU-tagállamok is megosztottak.

Sólyom László felszólalásában hangsúlyozta: Magyarország, amely EU-tagállamokkal és tagjelölt országokkal is határos, létfontosságúnak érzi, hogy az EU ajtaja nyitva maradjon további csatlakozó országok előtt. A magyar államfő a helyes irányba tett lépésnek nevezte a horvát EU-csatlakozási tárgyalások felgyorsítását; Magyarország maradéktalanul támogatja a horvát EU-csatlakozást. A magyar elnök hozzáfűzte, hogy az európai integráció az egyetlen szilárd alap a térségbeli országok fejlődése szempontjából, Szerbiát is beleértve. Magyarország határozottan támogatja az EU és Szerbia közötti kapcsolatok erősítését, s fontosnak tartja, hogy Belgrádnak ajánljanak fel menetrendet a vízumliberalizáció elérése érdekében. Magyarország tudomásul vette, hogy Szerbia a napokban aláírta a stabilizációs és társulási szerződést az EU-val.