Kilencvenkét gyanúsítottat Isz­tambulban állítottak elő, a többieket további nyolc tartományban. A hatóságok őrizetbe vettek több üzletembert, például a Dumankaya építőipari csoport igazgatóságának négy tagját. A vád szerint a cég 2004 és 2015 között 50 millió török lírával járult hozzá Gülen tevékenységéhez.
Az őrizetbe vettek a vád szerint terrorszervezet tagjai, anyagi támogatást nyújtottak a hálózatnak, és propagandatevékenységet fejtettek ki a mozgalom mellett. Az előállítási parancs 140 gyanúsítottra vonatkozik, a razziákban mintegy 800 rendőr vesz részt.
A Hizmet (Szolgálat) nevű hálózatot azzal vádolják, hogy beszivárog egyebek között a török igazságszolgáltatás és a biztonsági erők soraiba, valamint párhuzamos államot épít ki Törökországon belül a vezetés megdöntésére.
Erdogan hatalmának megszilárdítása érdekében sokáig támaszkodott korábbi szövetségesére, de egy idő után mentora a fejére nőtt. A török kormány Gülen mozgalmát terrorszervezetnek nyilvánította, és lefoglalja a kezén lévő intézményeket, újságokat, televíziós csatornákat. A hatóságok korábban a bányászatban, médiában és más szektorokban érdekelt cégeknél is hajtottak végre rajtaütéseket.
A mérsékelt iszlámot népszerűsítő 74 éves imám kiterjedt iskolahálózatot tart fenn, emellett komoly befolyással rendelkezik számos civil szervezet, vállalat és sajtóorgánum felett.
Egy isztambuli bíróság Gülen távollétében január elején kezdte meg ügyének tárgyalását. A vád szerint 2013-ban egy korrupciós botrány kirobbantásával meg akarta dönteni Erdogan akkori miniszterelnök hatalmát. Az isztambuli ügyész életfogytiglani börtönbüntetést kért Gülenre.
Gülen és társai eddig következetesen tagadták a kormány elleni összeesküvésre vonatkozó vádakat. Török tisztviselők korábban megvádolták Gülen követőit azzal is, hogy kapcsolatban állnak az Ankara által terrorszervezetnek minősített szakadár Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK). A török biztonsági erők és a PKK fegyveresei között 2015 júliusa óta mindennaposak az összecsapások az ország délkeleti részében.