A német diplomácia vezetője egynapos lengyelországi látogatásra érkezett. A tárgyalások napirendjén a kétoldalú kapcsolatokon kívül a júliusi varsói NATO-csúcstalálkozó, az ukrán válság, valamint a közel-keleti és észak-afrikai helyzet is szerepelt.
A migrációs válságra vonatkozó lengyel és német álláspontot tudakoló újságírói kérdésre válaszolva Waszczykowski azt mondta, hogy az ügyet az uniós tagállamok nem külön-külön oldják meg, a válság kezelése szélesebb nemzetközi közösség feladata. A lengyel külügyminiszter ismételten hangsúlyozta: a nemzetközi közösségnek elsősorban a válság forrásait kell kezelnie, elő kell segítenie a szíriai békefolyamatot, támogatnia kell az új líbiai kormány megalakítását és az iraki helyzet kezelését is.
A menekültválság továbbra is fennáll, nem küzdöttük le, nem minden kérdésre találtunk választ – vélekedett Steinmeier, hozzátéve: mégis talán más helyzetben vagyunk a tavalyi évhez képest, amikor a görög szigetekre naponta 5 ezer ember áramlott be. Ez nem zárja ki annak kockázatát, hogy a menekültek más, Európába vezető útvonalakat találnak – jegyezte meg Steinmeier, hangsúlyozva a közös európai megoldások szükségességét a migrációs válság kezelésében.
Az ukrán válságról szólva Steinmeier a minszki tűzszüneti megállapodás teljes megvalósításához kötötte az Oroszország elleni szankciók visszavonását. Mint mondta, Waszczykowskival együtt pozitívan értékelték az ukrán kormányválság megoldását, és reményüket fejezték ki Nagyija Szavcsenko ukrán pilóta szabadon engedésére.
A varsói NATO-csúcstalálkozót illetően Steinmeier úgy vélte: már most elmondható, hogy ez sikerrel jár  Lengyelország számára. Varsó a csúcstalálkozó előtt a szövetség keleti szárnyának megerősítését szorgalmazza, többek között a keleti szomszédságában zajló ukrajnai konfliktusra hivatkozva.
Steinmeier a második világháború utáni német–lengyel megbékélés folytatásának fontosságát emelte ki, Waszczykowski pedig rámutatott: a külügyminiszteri találkozó immár a harmadik az elmúlt fél év folyamán. Kilátásba helyezte: a két kabinet másfél hónap múlva, júniusban együttes ülést tart, megünneplik a két ország alapszerződése aláírásának 25. évfordulóját is. Mindkét tárcavezető elhatárolódott azoktól a Németországot, illetve Lengyelországot bíráló írásoktól, melyek az utóbbi időben a két ország sajtójában helyet kaptak. A német külügyminiszter a varsói gettófelkelés 73. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezések keretében koszorút helyezett el a zsidó felkelők emlékművénél. A koszorúzás ugyanazon a helyen történt, ahol 1970-ben Willy Brandt váratlanul térdre ereszkedett. Az akkori nyugatnémet kancellár gesztusát a német–lengyel megbékélés egyik jelképeként és a holokausztért való vezeklésként értelmezték.