Nem sikerült közelíteni az ukrán válságra vonatkozó nyugati és orosz álláspontokat a NATO–Oroszország Tanács tegnapi ülésén, ám a felek rendkívül hasznos és őszinte megbeszélést folytattak – közölte Jens Stoltenberg, az észak-atlanti szövetség főtitkára.
Komoly nézeteltérések vannak a NATO és Oroszország között, ezen a mai tárgyalás sem változtatott – hangsúlyozta brüsszeli sajtótájékoztatóján Jens Stoltenberg. Számos szövetséges nem ért egyet azzal, hogy Oroszország polgárháborúként próbálja meg ábrázolni az ukrán válságot. Oroszország destabilizálja Kelet-Ukrajnát, támogatást nyújt a szakadároknak, lőszert, pénzt, felszerelést, valamint irányítást – szögezte le a NATO-főtitkár. Stoltenberg kiemelte, a NATO nem ismeri el a jogilag Ukrajnához tartozó Krím félsziget Oroszország általi annektálását. Hozzátette, rendkívül aggasztónak tartják a kelet-ukrajnai fegyverszüneti megállapodás egyre gyakoribb megsértését. Mint mondta, a NATO tagországai határozottan támogatják Ukrajna szuverenitásának és területi egységének megőrzését. A katonai szervezet vezetője megismételte korábbi kijelentését, amely szerint a NATO nem fog visszatérni a Moszkvával folytatandó rendes együttműködéshez, mintha mi sem történt volna, amíg Oroszország nem kezdi ismét tiszteletben tartani a nemzetközi jogot.
Az ukrán válság kérdései mellett az afganisztáni helyzetről, a terrorizmus elleni harcról, valamint a katonai tevékenységek átláthatóságáról és kockázatcsökkentéséről is tárgyaltak Alekszandr Gruskóval, Oroszország NATO-nagykövetével. Utóbbi téma kapcsán Stoltenberg közölte, a hadsereg átláthatóságának növelése fokozná Európa biztonságát, ami a felek mindegyikének érdekében áll.
Az orosz NATO-nagykövet az ülést követő sajtótájékoztatóján azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy a Baltikumban katonai manőverekkel próbál nyomást gyakorolni Oroszországra, és arra figyelmeztetett, hogy Moszkva ezekre szükség esetén választ fog adni. Alekszandr Grusko ezzel arra utalt, hogy a múlt héten egy amerikai romboló 70 kilométerre közelített meg egy orosz hadikikötőt (a Lengyelország és Litvánia közé ékelődő Kalinyingrádot). Grusko azt mondta, nem vár javulást az észak-atlanti szövetség és Oroszország viszonyában mindaddig, amíg a NATO szövetségesei nem csökkentik az Oroszország határainál kifejtett katonai tevékenységüket.
