Barack Obama vasárnap elsősorban az EU és az Egyesült Államok Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség (TTIP) nevű formálódó szabadkereskedelmi szerződése mellett érvelt, és sürgette a szerződésről szóló tárgyalások felgyorsítását. Meggyőződése szerint a transzatlanti szabadkereskedelmi övezet kialakítása az Atlanti-óceán mindkét partján hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez és a munkahelyteremtéshez, és erősíti a munkavállalók, a fogyasztók és a környezet védelmét szolgáló normákat, szabványokat.
Az amerikai elnök tegnap egy fiataloknak tartott fórumon kül- és biztonságpolitikai kérdéseket taglaló beszédet mondott, amelyben az uniós integráció folytatására, az EU egységének megőrzésére buzdított. Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államoknak és az egész világnak erős, gazdaságilag virágzó, demokratikus és egységes Európára van szüksége, és a legújabb kori történelem világszerte irigyelt, kiemelkedő politikai és gazdasági vívmányának nevezte az EU-t. Rámutatott, hogy az EU szövetségessé tett korábbi ellenségeket, és 28 demokratikus ország békés közösségévé fejlődött. Konrad Adenauer néhai német kancellárt idézve hangsúlyozta, hogy Európa egysége egykor kevesek álma volt, majd sokak reménysége lett, most pedig már mindenkinek szükségszerűség, így az Egyesült Államoknak is. Úgy vélte, az Európát összetartó erők sokkal nagyobbnak bizonyulnak majd, mint a széthúzó erők.
A menekültválságról szólva kiemelte: nem új falakra van szükség, a közös értékekért pedig akkor is ki kell állni, amikor ez nehéz feladatot jelent. A történelem megmutatja, hogy mindig csak akkor volt haladás, amikor érvénysültek az egymással szembeni nyitottság és az emberi méltóság tiszteletének időtlen eszméi. Európa biztonsági helyzetéről szólva úgy vélte, hogy a kontinens időnként „túlságosan derűlátó”, és bőven van még mit tennie védelme erősítése érdekében. A nyári varsói NATO-csúcsra utalva hangsúlyozta, hogy valamennyi tagállamnak a bruttó hazai termék (GDP) két százalékának megfelelő szintre kell emelnie védelmi kiadásait, és az észak-atlanti szövetségnek meg kell erősítenie jelenlétét Lengyelországban, Romániában és a balti államokban, miközben a déli szárnyát fenyegető kihívásokra is választ kell adnia. Barack Obama az Iszlám Államot a szabad világot fenyegető legnagyobb veszélynek nevezte, és kiemelte, hogy Európának és a NATO-nak is többet kell tennie a terrorszervezet visszaszorításáért. Az Egyesült Államoké a világtörténelem legerősebb hadserege, de egyedül nem birkózik meg a feladattal. Több nemzetre van szükség az Iszlám Állam elleni légitámadásokhoz, a helyi erők kiképzéséhez és az iraki gazdaság talpra állításához – mondta az amerikai elnök. Bejelentette, hogy egy újabb 250 tagú különleges katonai egységet vezényelnek Szíriába az Iszlám Állam ellen harcoló fegyveresek támogatására.
Az ukrán válságról szólva kiemelte, hogy fenn kell tartani az Oroszország elleni szankciókat, amíg Moszkva nem teljesíti az ukrán válság politikai rendezését célzó minszki megállapodás előírásait. Hozzátette, hogy jó viszonyra törekszik Oroszországgal, „sokat fektet be” ebbe a kapcsolatba, és reméli, hogy Moszkva felismeri: igazi nagyságra nem a szomszédok gyötrésével lehet szert tenni, hanem a világgal folytatott együttműködéssel, és csak ez hozhat tartós gazdasági növekedést és fejlődést az orosz népnek.