Számolni kell a vajdasági magyarsággal

2016. április 27., szerda, Világfigyelő

Potápi Árpád, a budapesti Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a szerbiai választások nagy eredményének nevezte, hogy a vajdasági magyarsággal a mindenkori szerb hatalomnak számolnia kell. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke kiemelte: a vajdasági magyar közösségnek továbbra is lesz mindhárom – országos, tartományi és önkormányzati – szinten legitim magyar politikai érdekképviselete a VMSZ színeiben.
 

 

Potápi Árpád János Budapesten a Nemzetpolitikai Kutatóintézet által szervezett, a szerbiai választásokat elemző rendezvényen arról beszélt, hogy borúlátásra nincs ok, azokat a pozíciókat, amelyeket eddig is bírt a Vajdasági Magyar Szövetség, többé-kevésbé meg lehetett őrizni. „Nagyon nagy eredménynek látom azt, hogy a vajdasági magyarsággal és a VMSZ-szel a mindenkori szerb hatalomnak, a szerb pártoknak számolniuk kell” – közölte. Az államtitkár azt mondta: a kormány szövetségese, stratégiai partnere a VMSZ, amelynek szerinte sikerült az embereket mozgósítania. Szólt arról, hogy az előző éveket tekintve történelmi megbékélésről lehet beszélni Szerbia és Magyarország között. Ebben nagyon fontos összekötő szerep hárult a VMSZ-re. Ezt a történelmi megbékélést nem lehetett volna végigvinni a vajdasági magyarság nélkül. Az elmúlt időszakban mindent megtettek közösen annak érdekében, hogy a VMSZ a választásokon jól tudjon szerepelni.
Pásztor István, a VMSZ elnöke azt mondta, amit célként kitűztek maguk elé, azt megvalósították. A körülményekről szólva kitért arra, hogy mára a vajdasági magyarok mintegy 15 ezerrel vannak kevesebben, mint amennyien két évvel ezelőtt voltak. Ezek az emberek nem számolták fel a vajdasági létüket végérvényesen, de valahol máshol dolgoznak, és nem biztos, hogy hazalátogattak a vasárnapi választásokra. Elmondta azt is, hogy gyakorlatilag vasárnap fejeződött be az a több mint egy évig tartó „puccskísérlet”, amely a VMSZ-t jellemezte. Úgy fogalmazott: a szövetséget megpuccsolni próbálók „egy híd típusú formációt hoztak létre, csak nem szerbekkel, hanem horvátokkal”. Pásztor István közölte azt is, hogy rövid, de erőteljes mozgósító kampányt bonyolítottak le. Az volt a szándékuk, hogy elszámoljanak a négy év elvégzett munkájával, és felmutassák a következő ciklusra vonatkozó programot. Pásztor István hangsúlyozta: a VMSZ érdeke, hogy a parlamenti többség része legyen, ott lehessenek a döntések születésénél. Pásztor István elmondta, szerinte, ha a magyar közösség bárhol ellenzékben marad, az azt jelenti, hogy a peremre szorul. Egy ilyen kisebbségi közösség egy ilyen változó világban nem bír ki ellenzékben négy évet, mert akkor olyan árat fizet érte, amit utána nem lehet ledolgozni. „Ezért a politikai pragmatizmus és az érdek azt diktálja, hogy a finnyásságon néha túl kell lépni, mert az érdekérvényesítésnek ez az egyedüli járható útja” – fogalmazott.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön szerint feljut-e a mostani idényben a SuperLigába a Sepsi OSK?









eredmények
szavazatok száma 758
szavazógép
2016-04-27: Belföld - :

Vitaindító tájházakról

,,Erdélyben több mint kétszáz néprajzi gyűjtemény található, de ezekből csak néhányról mondható el, hogy valamely néprajzi tájegységet a teljesség igényével bemutatna. A létező gyűjteményekből kiindulva ki kell alakítanunk egy olyan hálózatot, amely tájegységenként egy-két olyan tájházat foglal magában, amely alkalmas az adott kistérség teljes körű bemutatására.
2016-04-27: Világfigyelő - :

Csernobil után a világ

Sötéten magaslik a leállított csernobili atomerőmű Ukrajna ege alatt. A frissen festett szegélykövek, a fák, a fű tavaszias zöldje csalóka. A 75 méter magas építmény belsejében a pokol örök tüze parázslik az 1986. április 26-ai katasztrófa óta. Betonköpeny védi a környezetet a sugárzó méregtől. Tegnap volt harminc éve annak, hogy Európa peremén atomerőmű-katasztrófa történt.