Răzvan Burleanu labdarúgó családban született, hiszen édesapja, Gheorghe Burleanu is futballista volt. Gyerekként Răzvan is bűvölte a labdát, majd a játékvezetői engedélyét is megszerezte, és 19 éves koráig bíráskodott. Az élsportot feladta az egyetem miatt, majd néhány évvel később a Román Minifutball Szövetség elnöke lett, 2012-ben az Európai Minifutball Szövetség elnöke, 2013-ban már a Nemzetközi Minifutball Szövetség alelnöke. A Román Labdarúgó Szövetség eddigi történetének legfiatalabb elnöke, akit 29 évesen választottak meg 2014. május 5-én, akkor a 24 évig tisztségben lévő Mircea Sandut váltotta. Burleanu az elmúlt hétvégén Sepsiszentgyörgyre látogatott, ahol figyelemmel követte a Sepsi OSK–Sporting Lieşti mérkőzést. Elmondta véleményét a találkozóról, és reméli, a következő idényben már a második ligában fog szerepelni a piros-fehér mezes csapat. A román labdarúgás helyzetéről, jövőjéről is beszélt, majd az Európa-bajnokságról is szót ejtett.
– Mi a véleménye a Sepsi OSK–Sporting Lieşti mérkőzésről?
– Tetszett, pozitív benyomást keltett bennem a játékosok technikai felkészültsége, illetve a fiatal labdarúgók helytállása. Úgy gondolom, ezek olyan tényezők, amelyeknek örülni lehet, főleg olyan csapatnál, ahol egy lépésre vannak a második ligába jutástól. Lenyűgözött a szurkolók odaadása, nem mindennapi, hogy ilyen lelkes futballkedvelőket tudhat maga mögött egy alakulat. Az biztos, hogy szép emlékekkel távoztam a stadionból. Az első félidőben az eső kicsit rányomta bélyegét a mérkőzésre, de ettől eltekintve szép meccs volt, ami véleményem szerint meghaladja a harmadik liga színvonalát.
– Ahogy ön is tudja, a szentgyörgyi csapat célkitűzése, hogy a következő idényben már a második ligában szerepeljen. Mit lehet tudni a lebonyolítási rendszerről?
– Az biztos, hogy a következő szezonban a második ligában egy csoport lesz, ami azt eredményezi, hogy a színvonal is nőni fog. Ebben az évben már több mérkőzést közvetítettek a televíziócsatornák a másodosztályból, ez a jövőben a szentgyörgyi csapatnak jelentős pozitívumot jelenthet, de emellett a várost és a megyei labdarúgást is népszerűsíti. Szeretném, ha a helyi hatóságok is támogatnák ezt a sportot, mivel, amint értesültem, jelenleg a magánvállalkozások tartják fenn teljes mértékben a csapatot.
– Milyen kapcsolatot ápol a Román Labdarúgó Szövetség a Kovászna Megyei Labdarúgó Szövetséggel?
– Kijelenthetem, hogy nagyon jó kapcsolat van a két föderáció között, most is Oláh Józsefnek, a megyei szövetség elnökének meghívására látogattunk Sepsiszentgyörgyre. Szeretnénk megvalósítani néhány projektet, de elsődleges lenne, hogy egy műfüves pályát tudjunk építeni, hiszen ezen a vidéken nagyobb mennyiségű eső lesz, és a telek is keményebbek, így szükség van olyan felületre, amely ezeket a körülményeket bírja, és folyamatosan használható. Miután a szövetséggel sikeresen túlléptünk az anyagi nehézségeken, 2017-re van egy 3 millió eurós projektünk – befektetés a labdarúgás hálózatába –, és remélem, hogy ennek keretén belül Sepsiszentgyörgyön is létesítünk egy minden követelménynek megfelelő, műfüves pályát.
– Ön szerint ez a megvalósítás majd több gyereket fog a labdarúgáshoz vonzani?
– Ez a projektünk elsődleges célja, hiszen szükségünk van arra, hogy növeljük a futballozó gyerekek számát. Ez a mi hivatásunk, el kell érnünk, hogy minél több játékos űzze ezt a sportot. Ennek érdekében tavaly ősszel az Együtt vagyunk a labdarúgás elnevezésű projekt keretében a szövetség átvette minden iskola, líceum és egyetem közti torna megszervezését. A győztes csapatok legtehetségesebb gyerekei a franciaországi Európa-bajnokság nyitómérkőzésén szurkolhatnak a nemzeti csapatnak, illetve az ország különböző iskoláinak udvarain hat minifutballpályát hozunk létre.
– Két éve a Román Labdarúgó Szövetség elnöke. Ez idő alatt milyen elképzeléseit sikerült megvalósítania?
– Ezt úgy gondolom, hogy két – a sport és az intézmény – szemszögből kell néznünk. Büszke vagyok, hogy elértük, hogy a román válogatott ott lesz az idei Európa-bajnokságon. Az utóbbi 15 évben Románia csak egy nemzetközi tornán volt jelen, és az is 2008-ban az Ausztria és Svájc által rendezett kontinensviadalon volt, viszont idén újra a futballelit tagjai vagyunk. Az intézmény szempontjából örülök, hogy a szövetség 5,5 millió eurós anyagi veszteségét sikerült ledolgoznunk 2015 végéig, szóval, 2016-ban jöhet a fejlesztés. Boldog vagyok, hogy U17-es és U19-es korosztályokban sikerült megszerveznünk az Elitek Ligáját, amelybe 300 ezer eurót fektetünk évente. Az előbb említettem az Együtt vagyunk a labdarúgás projektünket, amelyre szintén 300 ezer eurót költünk, itt tanintézmények számára szervezünk öt különböző bajnokságot, illetve a fogyatékkal élő gyerekeknek és a falun élőknek is különböző megmérettetéseket rendezünk. Fontos megemlíteni, hogy támogatjuk azokat az I. ligás csapatokat, amelyek nemzetközi kupában vesznek részt, s mindent egybe véve olyan alapot biztosítanak, amelyre lehet építeni, és a román futball is elfogadhatóbb képben tűnhet fel. A szövetség történetében először munkatársaimmal egy évvel ezelőtt elértük azt, hogy stratégiai tervünk van rövid, közép- és hosszú távra a következő öt évre.
– Csökkent a korrupció a román labdarúgásban, amióta ön az elnök?
– Biztosan mondhatom, hogy igen, mert komoly erőfeszítéseket teszünk ennek érdekében. Voltak már, akiket megbüntettünk, és az is biztos, hogy nem ők az utolsók. Mind azt szeretnénk, ha a román labdarúgás pozitív irányba venne fordulatot, és arra törekszünk, hogy ez a román társadalmat is jó irányba vezesse.
– Milyen elvárása van a Román Labdarúgó Szövetségnek a román válogatottal szemben a franciaországi Európa-bajnokságon?
– Elsősorban szeretnénk, ha a válogatott továbbjutna a csoportjából, ahol a házigazdákkal, Svájccal és Albániával kell megmérkőznie. Emellett fontosnak tartjuk, hogy a játékosok győztes szellemet alakítsanak ki magukban, ez pedig úgy érhető el, ha minden mérkőzésen úgy állnak pályára, hogy győzni fognak, akarják a továbbjutást.
– Manapság komoly veszélyt jelentenek a terroristák, és tudjuk, hogy a nyitómérkőzésen Franciaország Romániával játszik. Félnek a játékosok egy esetleges terrorcselekménytől?
– Európa napjainkban nehéz pillanatokat él át, és véleményem szerint sem Bukarestben, sem pedig Párizsban nem érezhetjük magunkat biztonságban. Ez az érzet hiánya mindennapos, de a kormányok igyekeznek összefogni, és a labdarúgás hírességeivel karöltve képesek vagyunk legyőzni a terrorizmust.
– Romániában mi a helyzet az ifjúsági játékosok terén?
– Nagyon fontos az ifjúsági játékosok nevelése és oktatása. Egy közmondás úgy tartja, ha azt szeretnéd, hogy legyen egy fád, akkor huszonöt facsemetét kell elültetned. Ezelőtt két évvel azzal a tervvel vágtam bele az elnökségbe, hogy majd egy erdőt fogok igazgatni, sajnos, ezt az erdőt még nem találtam meg, eddig csak egy erdő képére leltem rá. Számomra elengedhetetlen, hogy beépítsük a fiatal játékosokat a labdarúgás különböző osztályaiba. Ezért is hoztuk azt a szabályt, hogy az I. ligában egy 21 év alatti, a II. ligában három 21 év alatti, míg a III. ligában három 19 év alatti labdarúgónak kell a pályán lennie. Ezzel azt próbáljuk elérni, hogy teljesítményorientált gépezetet hozzunk működésbe, hogy megtaláljuk és esélyt biztosítsunk a tehetséges játékosoknak. Ahogy már említettem, emellett az U17-es és U19-es korosztályokban elindítottuk az Elitek Ligáját, ahol keleti és nyugati csoportokba soroltuk be a csapatokat. Persze az U15-ben is vannak terveink, szeretnénk felkészíteni a gyerekeket a felsőbb korosztályokba lépésre, illetve tíz és hét év alatti gyerekekkel is foglalkozunk már, ahol el szeretnénk érni, hogy kialakuljon bennük a labdarúgás iránti szenvedély.
– Milyen a román szövetség kapcsolata a magyarral?
– Jobb a kapcsolat, mint a kormányok között. Az első látogatásom külföldön Budapestre vezetett, ahol találkoztam Csányi Sándor elnök úrral, és nagyon jó kapcsolatot alakítottunk ki. Sikerült elérnünk azt, hogy az Európa-bajnokság selejtezőjében úgy játsszuk le az oda- és visszavágót, hogy semmilyen incidens ne történjen. Ifjúsági válogatottjaink több felkészülési mérkőzést játszanak a magyar korosztályos válogatottakkal, és a labdarúgás révén köteléket tudunk kialakítani a két ország között.
– Megérett arra az ország, hogy megrendezzen egy nemzetközi tornát?
– 2020-ban Románia is részt vesz az Európa-bajnokság megszervezésében, azaz részese lesz annak a 13 országnak, ahol meccseket játszanak, így Bukarestben négy mérkőzést bonyolítanak majd le. Ez lesz a 16. Eb, és története során először nincs konkrét házigazdája az eseménynek. A futball a következő években komoly lehetőség lesz Románia számára.