Az élelmiszer-hulladék mennyiségének csökkentésével enyhíteni lehetne az éghajlatváltozás hatásait – mutattak rá új tanulmányukban a Potsdami Klímahatás Kutatóintézet (PIK) szakemberei.
A kutatók szerint a hatékonyabb élelmiszer-felhasználás és -elosztás révén 2050-re akár 14 százalékkal lehetne csökkenteni a mezőgazdasági tevékenységekből származó károsanyag-kibocsátást – írta a The Guardian brit lap online kiadása.
„A mezőgazdaság a klímaváltozás mögött álló egyik fontos tényező, amely a globális üvegházhatású gázkibocsátás több mint húsz százalékáért volt felelős 2010-ben” – hangsúlyozta Prajal Pradhan, a tanulmány társszerzője. Mint hozzátette, az élelmiszer-veszteség és -hulladék csökkentésével elkerülhetővé válna a fölösleges károsanyag-kibocsátás és enyhülnének a klímaváltozás bizonyos hatásai.
Az emberi fogyasztásra szánt ételek 30–40 százaléka hulladékként végzi világszerte, mert tönkremegy a betakarítás és a szállítás alatt vagy a boltok és a fogyasztók dobják ki. Az élelmiszer-hulladék mennyisége várhatóan jelentősen növekszik, ahogy a fejlődő gazdaságok, mint Kína és India átveszik az olyan nyugati szokásokat, mint a több hús fogyasztását. A szakemberek szerint a gazdag országok több ételt fogyasztanak a szükségesnél vagy egyszerűen kidobják az élelmiszert. Széles körben elterjedt elképzelés, hogy az élelmiszer-hulladék felszámolása és a világ élelmiszertöbbletének szétosztása segíthetne az éhezés problémájának felszámolásában is.
A tanulmány ugyan nem részletezi, hogyan lehetne csökkenteni az élelmiszer-hulladék mennyiségét, de rámutat, hogy a probléma kezelését célzó intézkedések már mind a fejlődő, mind a fejlett országokban megjelentek. Januárban például 30 vállalati vezető, kormányilletékes, alapítványi és kutatócsoporti vezető alakított koalíciót annak érdekében, hogy 2030-ra felével csökkentse az élelmiszer-hulladék mennyiségét.
Nincs harmónia
Jostein Gaarder norvég író szerint nemzetek feletti megegyezést kellene kidolgozni a Föld megmentése érdekében, és megalkotni az emberi kötelezettségek egyetemes nyilatkozatát, mivel az ember az egyetlen entitás, amely felelősséggel tartozik a bolygó jövőjéért. A norvég író a 23. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendégeként látogatott Budapestre, és részt vett a Noran Libro Kiadó által a Föld napjára szervezett Etika a jövőért című konferencián, ahol arról beszélt, hogy bár az emberiség már kinőtt a természeti népek állapotából, még mindig nem tud harmóniában élni a természettel.
Ámon Ada, az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ (Energiaklub) vezető tanácsadója úgy vélekedett: az emberiségnek és azon belül is Európának van még 35 éve arra, hogy jelentősen csökkentse a szén-dioxid-kibocsátást, hogy dekarbonizálja az energiaszektort.
Azt is fontos tudatosítani az emberekben, hogy az éghajlatvédelem alternatívája a háború, mert ha az erőforrásokat a jövőben is olyan szinten használják fel, mint napjainkban, akkor elkerülhetetlenné válnak a megmaradt erőforrásokért vívott fegyveres konfliktusok – tette hozzá Bart István, az Energiaklub társelnöke.
A konferencián bemutatták Jostein Gaarder Anna világa című művét, amely egy 12 éves kislány életén keresztül tárja az olvasó elé, hogy a szén-dioxid-kibocsátás és a fosszilis energiaforrások felhasználásának jelenlegi mértéke következtében milyen szinten válik lakhatatlanná a Föld a 2080-as évek közepére. (MTI)
