Rendkívül érdekes, sőt, izgalmas produkciónak ígérkezik a magyarországi Sárik Péter Trió május eleji koncertje az Európa-nap előestéjén, Sepsiszentgyörgyön az Andrei Mureşanu Színház Művész Termében. A romantikus zene klasszikus óriása, Ludwig van Beethoven műveinek dzsesszátiratából összeállított estről maga a trió vezetője, Sárik Péter beszélt minap egy rögtönzött sajtótájékoztatón.
Cegléd testvérvárosban élő és alkotó, immár világszerte ismert zongorista régi vendégként érkezik Sepsiszentgyörgyre, csak az utóbbi időszakban két nevezetes koncertet adott az immár idevalósinak számító Luiza Zannal és több ismert muzsikussal – mutatta be Sárik Pétert Mădălin Guruianu szervező. Most olyan projektet hoz el – többállomásos turné során –, amely minden zenerajongó kíváncsiságát felkeltheti, már csak a címe kapcsán is. A Sárik Péter Trió – a névadó zongoristán kívül az együttesben Fonay Tibor basszusgitáron, bőgőn, Gálfi Attila dobon játszik – Beethoven szimfóniáinak, szonátáinak újragondolásából született produkcióval lép fel. A zeneszerzőként is ismert muzsikus elmondta, a projektre készülve a nagy zeneszerző minden egyes művét végighallgatta, hogy az átformálásra legalkalmasabb darabokat válassza ki, illetve hogy az örök érvényű zeneművek belső lényegére is rá tudjon hangolódni. Végül a nagy szimfóniák ismert tételei, több zongoraszonáta és egy dal (A mormotás fiú dala, amelyet Dave Brubeck Take Five című dalával kevertek össze) került a mintegy másfél órás repertoárba.
Lehet, hogy sok klasszikuszene-rajongónak furcsa lesz, amit játszunk, hiszen ritmikai, szerkezeti változásokat eszközöltünk, természetesen improvizáció is lesz. Azt hiszem, ha Beethoven élne, szeretné ezt az előadást, mert a maga korában ő is nyitott volt az újra – összegzett Sárik, aki ugyanakkor nagy felelősségnek érzi, hogy az ilyen zseniális darabok újragondolása, újrajátszása során a legnagyobb alázattal forduljanak az eredeti művekhez. Arra is törekedtek, hogy a 8–9 darab változatos legyen, többféle dinamikát, ritmikai változatosságot megmutassanak.
A Háromszék kérdésére Sárik Péter kifejtette: a dzsessz olyan műfaj, amelyben minden stílus irányába nyitni lehet, s ő maga olyan zenészekkel szeret játszani immár több mint tíz éve, akikkel emberileg is jól megértik egymást. Szerinte a művészek, így a zenészek is, nagyjából két kategóriába sorolhatók: vannak az akadémikus művészek, akik az elefántcsont toronyból lenéznek, és a közönségnek azt üzenik, hogy követhettek, ha akartok. Ez olyan attitűd, ami miatt rengeteg hallgatót vesztett mind a klasszikus zene, mind a dzsessz, sőt, a modern képzőművészet is. A másik kategóriának, amibe magát is tartózónak vallja, fontos, hogy kapcsolatot teremtsen a közönséggel. Nem zenei kompromisszumok árán, hanem kommunikálva. Ez csupán hozzáállás kérdése – összegzett Sárik Péter.
A Sárik Péter Trió számos dzsesszfeldolgozással gazdagította az elmúlt években a zenei kínálatot. A Jazzkívánságműsor adaptációi érintik a pop- és rockzenét, a népzene világát, és természetesen a klasszikus zenét is, arra viszont még nem volt példa, hogy a zenekar egy szerző több művét is újragondolja és egész estés produkcióban mutassa be.