E hónaptól újabb 19 százalékkal emelkedett a minimálbér Romániában, és itt egyelőre megáll, mert a kormány látni akarja a hatást. Előtanulmány ugyanis nem készült, de egyes számítások szerint – amelyeket Vasile Dâncu kormányfő-helyettes is figyelemre méltónak tart – az intézkedés nemcsak a fogyasztás várható növekedését hozhatja, hanem akár százezer munkahely megszűnését is, mert a magánszektor jelentős része nem fogja bírni a súlyosbodó terheket.
Az 1250 lejes bér ugyanis a munkaadónak 1538 lejes kiadást jelent, és ha hozzátesszük, hogy az alkalmazott 925 lejt kap kézbe, könnyen kiszámolhatjuk, hogy a ranglétra alján álló, zömében szakképzetlen munkavállalók mindegyike után összesen 613 lejt vág zsebre az állam. A pénz elvileg különféle társadalombiztosításokra megy, de valójában a kincstár feneketlen zsákjába kerül, és azt a bőrünkön érezzük, hogy milyen kevés fordul vissza például az egészségügybe – de ezt most hagyjuk.
Nézzük inkább, hogy kinek jó ez a béremelés. Annak az 1,13 milliónak, aki megkapja, biztosan – noha „ingyen” jut hozzá, azaz egyéni teljesítményének javítása nélkül –, és ez nem szolgálja a munkamorált. A többiekét sem, akik bérét egyáltalán nem vagy csak kismértékben emelik, azokról nem is beszélve, akik hirtelen a felkészületlenebb kolléga jövedelmi szintjén találják magukat. Az államnak is jól jön a járulékokból származó bevételek megnövekedése, a választási kampányban levő politikusok pedig több szavazatot remélnek ettől a rendelkezéstől, amelyet ugyebár a parlament szavazott meg a szegényebbek iránti gondoskodásból, mit sem törődve a következményekkel.
És kinek rossz? A szakszervezetek természetesen elégedetlenek, ők még többet akartak. Havi 925 lej valóban nem sok, főként, ha tudjuk, hogy a magánszférában sok munkaadó szemérmetlenül kizsákmányolja az embereit, de sajnos a következmények nemcsak a nyerészkedőket sújtják, hanem a kemény munkával éppen önfenntartó, lassan fejlődő kis és közepes cégeket is. Ezeknek nincs hova hátrálni, ilyen költségnövekedést csak termékeik és szolgáltatásaik árának emelésével tudnak ellensúlyozni – máris érezhető drágulás az ipari cikkeknél és az ingatlanpiacon –, ami őket is visszahúzza, és amivel mindannyian rosszul járunk, akik az élelmiszeren kívül is vásárolunk valamit.
Persze a döntéshozókat mindez nem érdekli. Beszédes adat, hogy minimálbért jelenleg mintegy 40 ezer állami alkalmazott kap, 1,1 milliónak a versenyszférában kell kitermelni a többletet. Pénzügyi elemzők szerint az egyik biztos hatás a fekete- és szürkegazdaság bővülése lesz, jó néhány vállalat csődbe megy, nő a munkanélküliség és felgyorsul a tanult munkaerő kivándorlása. Hát, nem ebbe az irányba kellene fejlődni...