A petíciónak két célkitűzése volt. Egyrészt a migránsok újraelosztását célzó uniós kvóták elutasítása, másrészt viszont ügydöntővé akarták tenni a helyi – egyebek mellett menekültügyi intézkedésekről, a környezetvédelmi viszonyok megváltoztatásával kapcsolatosan, illetve helységnév-változtatás kérdésében kiírt – népszavazásokat.
A tavaly októberben indított petíciót mintegy nyolcvanezren írták alá, s ez a felvidéki magyarság legnagyobb visszhangot kiváltó aláírásgyűjtési kezdeményezése lett a rendszerváltoztatás óta. A vonatkozó szlovák szabályozás szerint amennyiben egy petíciót több mint tízezren írnak alá, annak témáival a belügyi tárcának kötelezően foglalkoznia kell. Emiatt tartották meg a tegnapi egyeztetést.
„Nem volt konstruktív a megbeszélés hangneme, a rendszerváltoztatás előtti hangulatot idézte” – mondta az egyeztetést követően Őry Péter, aki szerint már a találkozó elején egyértelművé vált, tárgyalópartnereiknek nem az a célja, hogy megoldást keressenek a lakosok valós problémáira, hanem csak az, hogy „kipipáljanak egy törvényi kötelességet”.
A petíciós bizottság elnöke elmondta: a petícióban megfogalmazottakat tárgyalópartnereik először azzal utasították el, hogy nem rendszerszintű változtatásokról szól, majd amikor konkrét törvényi változtatási lehetőségekkel álltak elő, azt a választ kapták, hogy a törvények megváltoztatása gondot jelentene. Őry Péter szerint a megbeszélés után úgy tűnik, a kormányzati szervek lezártnak tekintik a témát, ugyanakkor az MKP nem fog lemondani a petícióban megfogalmazottakról.