A házigazda, Szonda Szabolcs könyvtárigazgató a vendégek bemutatásával indította a kettős könyvbemutatót. Eddig semmi szokatlan. Aztán kiderül, hogy a Lélekkabát verseinek múzsája jelen van, nemcsak a versek által, hanem személyesen is. A Lélekkabát érdekes cím, már azért is, mert a kabát fogalmához különböző előjelű képzeteket társítunk, lehet takaró, lehet egy fogasra akasztva a várakozás jelképe, és lehet akár foltos is.
Ortega spanyol filozófus gondolatai kapcsán Demény a hajótörött ember képét idézte fel, akinek élete azzal telik, hogy keresi, miben kapaszkodhatna meg. A Lélekkabát verseit a szerző tizenhat év házasság közben, után és a válás előtt írta egy szerelem hatására. Hogy mi a boldogság – vallja –, azt csak az ártatlanok, a gyanútlanok és a nagyon szerelmesek tudják. A kötet anyaga a küzdelem lenyomata, mert egy ilyen éles fordulópont, mint a válás keményen megrágja az embert, kezdve attól, hogy az addig barátainak hitt emberek hirtelen elfordulnak tőle. Egy művész életművében akkor jön  fordulópont, amikor szembenéz önnön butaságaival.
Eperjesi Noémi, a múzsa és illusztrátor kép és szöveg kapcsolatáról beszélt személyes élmények alapján.
A másik kötet, a Kolindárium egy költői játék ötletéből született, Demény eldöntötte, hogy egy évig névnap-verseket ír, ezeket először a Facebookon tette közzé, majd kötetté szerkesztették.
Érdekes este volt, betekinthettünk a költői „mesterség” kulisszáiba. Már csak ilyen, ha egy művész „sebezhetővé teszi magát” mások előtt. Reméljük, máskor is.