Hogy Traian Băsescut is meg kellett volna hívni, mert az ő államelnöksége idején kezdtek el tárgyalni arról, hogy az Amerikai Egyesült Államok kelet-európai rakétapajzsának egyes elemeit Romániába telepítik. A szokásos bukaresti iszapbirkózás, legyinthetnénk, csakhogy miközben folyik e kicsinyes marakodás, kevés szó esik a lényegről. Arról, hogy a deveselui amerikai bázis mit jelenthet Románia számára katonai, biztonságpolitikai, külpolitikai vagy akár gazdasági szempontból.
Márpedig az egyre bonyolultabbá váló geopolitikai kontextusban, a nagyhatalmi ambícióit mind erőteljesebben és látványosabb eszközökkel demonstráló Oroszország és az Amerikai Egyesült Államok, illetve a Nyugat feszültségekkel terhelt kapcsolata miatt Románia jövője szempontjából kiemelt fontosságú pillanat a deveselui rakétapajzs beindítása. Annak az eléggé egyértelmű jele, hogy Washington számára fontos marad, sőt, egyre fontosabbá válik Bukarest partnersége, Románia pedig egyelőre elkötelezettnek mutatkozik eme transzatlanti szövetség erősítésére akkor is, ha ezért vállalnia kell Moszkva rosszallását.
Mindez számunkra, a rakétapajzs árnyékában élő erdélyi magyarok számára sem oly rossz hír: a világ vezető nagyhatalmának romániai jelenléte lehetőségeket jelent, amelyekkel meg kell tanulnunk élni. Az erőteljes amerikai érdeklődés, a fokozott jelenlét némi garanciát vagy legalább reményt jelenthet, hogy – megfelelően tálalva jogsérelmeinket, s meggyőzve, hogy érdekében áll – Washington nyomást gyakorolhat Bukarestre helyzetünk rendezése végett. Persze, nem szabad hiú ábrándokat kergetnünk: Amerika számára most egy vele szövetséges politikai elit hatalomban való megerősítése a legfontosabb, nem pedig a magyarkérdés rendezése. De azért az mégiscsak biztató, hogy az amerikai külügyminisztérium Romániáról szóló emberi jogi jelentésében rendszeresen szóvá teszi gondjainkat.
Abban mindannyian csak reménykedhetünk, hogy a romániai rakétapajzsot nem kell majd élesben kipróbálni, s alighanem jogérvényesítési küzdelmünk számára is kedvezőbb lenne a helyzet, ha Vlagyimir Putyin orosz elnök nem éppen válaszlépéseket fontolgatna a Moszkva által fenyegetésként értelmezett deveselui bázis miatt. A hidegháborús hangulat további éleződése vagy megszűnése azonban már nem Deveseluban vagy Bukarestben, nem is Székelyföldön – sokkal inkább Moszkvában és Washingtonban dől majd el.