A képen gyönyörű, lecsüngő „emlős” felhők láthatók, meteorológus-szaknyelven mammatus-képződmények, de ha jól megfigyelik: egy örvénytérre utaló szerkezet is bemutatkozik. Központi magját C-vel jelöltem. A gömbölyded felhő-csecsek ezen pont körül „keringőznek”, elliptikusan, sőt, spirálba szervezetten. Az ellipszis látványa térbeli optikai csalódás eredménye, ha pontosan a mag alatt állva fényképezhettük volna, akkor kört látnánk. Megfigyelhetik: a látási viszonyok közepesek. A kép jobb oldalán, kb. a villanyoszlop vonalán a háttérben látszania kellene a Bucegi-masszívum 2505 méter magas Omu-csúcsának is, azt viszont köd rejti el a szemünk elől. Eső nem esett az égi „keringőből”. Mammatus-felhőket a Fogarasi-havasokban láttam és fényképeztem mintegy harminc évvel ezelőtt. 2300 méteren ránk tört egy hóvihar augusztusban. De a lényeg: ilyen örvénybe rendezkedő labdacsokhoz még nem volt szerencsém! Vajon mi lehet a ritka jelenség alapvető oka?
Azonnal megkerestem a jászvásári Alexandru Ioan Cuza Egyetem klimatológusát, akivel immáron ötödik esztendeje működünk együtt. Lucian Sfîcă tanár úr minden tavasszal több autóbusznyi egyetemistát hoz Háromszékre, tanulmányútra. Idén Kovásznán, Hatolykán, a Szent Anna-tónál és a bálványosi szállodában jártak. Tervezzük a dr. Benedek Géza Szívkórház automata meteoállomásának és a jászvásári egyetem Ozsdola túloldalán, Tulnici-on működő műszerének tandembe kapcsolását... De szavamat ne feledjem!
A fényképet és a Tündérvölgyben digitálisan regisztrált légköri adatokat átküldtem tehát Jászvásárra. Műholdról vett felhőképek, radartérképek, nemzeti hálózatból lekért információk alapján így hangzik a lehető leghihetőbb magyarázat: május 6-án Háromszéken és a Barcaságban a székely-szász „anyaföldre” ráfeküdt egy viszonylag meleg, tavaszias levegő. Délután négy óra után feltételezhetően a Bucegi-masszívum tetejéről (ahol még most is vastag hó van) a frontbetörés magával ragadott egy hatalmas, jéghideg légtömeget és rátaszította Alsó-Háromszék vidékére, az ott földön fekvő melegebb levegő tetejére. A télies légparcella befékeződött, leállt, majd szétterült megyénk déli csücske felett, közel négyszáz négyzetkilométer felületen. Igen ám, de ezzel rendkívül labilis állapot állt elő, mert sűrűbb volt, tehát súlyosabb, mint a talaj menti meleg. Azonmód süllyedésbe is kezdett, mint egy lampion, mely hirtelen gyertyaláng nélkül marad. Nos, mammatus felhőalakzat ilyenkor keletkezhet, amikor a hideg levegő a magasból függőlegesen ereszkedik lefelé, beroskadva a meleg régióba. Ami pedig az örvénytér kialakulását illeti, egyszerű a magyarázat. Figyeljék, mi történik, amikor a fürdőkádból kiveszik a dugót! A víz örvénylő mozgással ereszkedik be a lefolyóba. Ezt mellesleg a Föld tengely körüli forgása okozza.
Itt a vége, fuss el véle, mondanám, de azt még engedtessék meg elpletykálnom, mit üzentek a jászvásári klimatológusok, akik keményen megdolgoztak az oknyomozással. Azt írták: ezután is bármikor szívesen fogadnak ilyen izgalmas… „provokációkat”.