Az iránymutatás elsősorban azokra a prioritást élvező reformokra irányul, amelyek a tagállami gazdaságok fellendülésének megerősítését célozzák a beruházások élénkítése, a strukturális reformok végrehajtása és a felelősségteljes költségvetési gazdálkodás érvényesítése révén.
A bizottság idén a korábbiaknál kevesebb ajánlást terjesztett elő, és a 2016. évi éves növekedési jelentésben megfogalmazott kulcsfontosságú gazdasági és társadalmi prioritásokra fektette a hangsúlyt. A nemzeti felelősségvállalás erősítése érdekében több időt és több lehetőséget biztosított minden szinten a tagállamokkal és az érdekelt felekkel az együttműködésre és a kommunikációra. Jobban összpontosított az euróövezet előtt álló kihívásokra és a gazdaságok közötti kölcsönös függőségre is, összhangban az euróövezet gazdaságpolitikájára vonatkozóan elfogadott ajánlással.
Az ajánlások középpontjában három kiemelt terület áll. Elsőként a beruházások, amelyek a válság előtti szinthez képest továbbra is alacsonyak, de fokozatosan bővülhetnek, egyebek között az európai beruházási terv segítségével. Második a strukturális reformok területe, ahol gyorsabb előrelépésre van szükség a fellendülés ösztönzése, illetve az uniós gazdaságok hosszú távú növekedési potenciáljának növelése érdekében. Végül pedig a tagállamoknak felelősségteljes költségvetési politikát kell folytatniuk, és biztosítaniuk kell költségvetésük növekedésbarát összetételét.
A legjelentősebb eredmények a pénzügyi szolgáltatások és az aktív munkaerő-piaci politikák területén tett ajánlások terén figyelhetők meg. Ugyanakkor a bizottság szerint elvárható, hogy jobban javuljon a vállalkozás- és foglalkoztatásbarát szabályozási környezet, növelve a nők munkaerő-piaci részvételét és csökkentve a szolgáltatási ágazatban fennálló akadályokat.
A bizottság előrehaladottabbnak találta a végrehajtást azoknál a tagállamoknál, amelyekben egyensúlyhiány áll fenn, mint azoknál, amelyeknél nem, feltételezhetően azért, mert az előbbiekben nagyobb szükség van a reformokra, erőteljesebb a szakpolitikai párbeszéd, és bizonyos esetekben nagyobb a piaci nyomás.
A jelentős külső kötelezettségekkel rendelkező országokban a válság előtti időszakra jellemző nagy folyófizetési mérleghiány lényegesen csökkent vagy többletté alakult. A költség-versenyképesség összességében javult, és a jelek szerint bizonyos tagállamok a strukturális reform jegyében erőforrás-átcsoportosítást hajtottak végre a kereskedelemképes szektor javára.
A munkanélküliség – bár eltérő mértékben – csökken valamennyi tagállamban. A mérleg javításának folyamata halad, a háztartási és a vállalkozási szektorban folyik a hitelállomány-leépítés, és javul a bankok feltőkésítése. Az országok többségében a hitelállomány csökkenése elsősorban a kiadások csökkenéséhez kapcsolódik, míg némelyikben az adósság relatív szintje az erőteljes növekedésnek köszönhetően csökken.
A bizottság megerősítette, hogy Horvátország és Portugália továbbra is túlzott egyensúlyhiánnyal rendelkező országnak minősül. Az Európai Bizottság javasolja a tanácsnak, hogy szüntesse meg a túlzotthiány-eljárást Ciprus, Írország és Szlovénia esetében, mivel ezek az országok 2015-ben az engedélyezett referenciaérték alá csökkentették  hiányukat. Amennyiben a tanács úgy határoz, ezzel a túlzotthiány-eljárás alatt álló tagállamok száma hatra csökkenne (Horvátország, Franciaország, Görögország, Portugália, Spanyolország és az Egyesült Királyság).

Három javaslat Magyarországnak
Országspecifikus ajánlásaiban Brüsszel első helyen azt javasolja Magyarországnak, hogy a középtávú költségvetési cél elérése érdekében hajtson végre pénzügyi kiigazítást idén a bruttó hazai termék (GDP) 0,3, jövőre pedig 0,6 százalékának megfelelő mértékben, hacsak a szükséges strukturális reformok segítségével nem sikerül csekélyebb erőfeszítéssel elérni a középtávú célokat. A bizottság azt is javasolta a kormánynak, hogy csökkentse tovább a szektorspecifikus adókat, fokozza a korrupcióellenes küzdelmet, továbbá segítse a közmunkaprogramban részt vevők visszatérését az elsődleges munkapiacra, aktívan alkalmazzon egyéb munkaerő-piaci eszközöket, valamint növelje a hátrányos helyzetű csoportok, különösen a romák részvételét az oktatásban. A bizottság szükségesnek tartja az adóék szűkítését az alacsony jövedelműek körében. Javasolja a közbeszerzések átláthatóságának javítását és a verseny erősítését az elektronikus közbeszerzési eljárás révén, valamint a nyílt pályázatok körének bővítését. Fontosnak mondja a bizottság a szolgáltató szektor és a kiskereskedelem szabályozási környezetének javítását, a kiszámíthatóság fokozását.