ÁllamfőválasztásÚj korszak kezdődik Ausztriában

A 700 ezer, hétfőn megszámlált levélszavazat után összesítették a végleges eredményt, amely szerint Van der Bellen alig több mint 31 ezer szavazattal előzte meg Hofert. A 6,4 millió választásra jogosult 72,7 százaléka ment el voksolni, ez össze­sen 4,6 millió választót jelent. Norbert Hofer még a hivatalos eredmény közzététele előtt elismerte vereségét.
Heinz Fischer államfő a hivatalos eredmények bejelentése után közölte, Alexander Van der Bellen számára a legfőbb feladat az árkok betemetése lesz, hiszen minden osztrák állampolgár államfőjének kell lennie. Christian Kern nemrég beiktatott osztrák kancellár közölte, mivel szoros volt a végeredmény, nem szabad elfeledkezni Norbert Hofer szabadságpárti szavazóiról sem, nekik is érezniük kell, hogy képviseltetve vannak a politikai életben. A bécsi érsek, Christoph Schönborn reményét fejezte ki, hogy az új államfő egyesíti a társadalmat.
A kétfordulós szavazás korszakváltozást vetít előre Ausztriában – értékelte a voksolás eredményét az MTI-nek Kiss J. László külpolitikai szakértő. A Corvinus Egyetem tanára hangsúlyozta: az április 24-ei első és a vasárnapi második forduló eredményei is a megmerevedett és a reformokban megrekedt szociáldemokrata–konzervatív nagykoalíciós politika végét jelentik Ausztriában. Először fordult elő a második köztársaság történetében, hogy a két nagy párt, az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) és a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) jelöltje nem jutott be a második fordulóba. Az eredmények jól mutatják, hogy még a magas életszínvonallal rendelkező Ausztriában is megnövekedett a lakosság aggodalma a jóléti vívmányok fenntarthatósága miatt, s ennek a menekültválság félreismerhetetlenül tápot adott. Ahogy a finanszírozhatatlanná váló jóléti állam, úgy a nagy néppártok hanyatlása is meggyorsult, s ez különösen a szociáldemokrata párt esetében aggasztó – vélekedett.
Kiszelly Zoltán politológus úgy értékelte: ha jelöltje alul is maradt, de nyert a szabadságpárt az ausztriai elnökválasztással, mert ezentúl úgy jelenhet meg, mint a nagykoalíció ellenzéke. Az FPÖ az új zöldpárti államfő, a szociáldemokrata kancellár és néppárti helyettese megjelenítette „óriási nagykoalícióval” szemben a most megszerzett 50 százalékos támogatottsággal folyamatosan nyomás alatt tudja tartani a kormányt, állandóan az előrehozott választások felvetésével revolverezve őket. A nagyvárosok inkább a zöldpárti jelöltet támogatták, míg a vidéki Ausztria, ahol kevesebben laknak, inkább a szabadságpárti jelöltet – jelentette ki, utalva arra, hogy a városokban több a külföldről bevándorolt, már szavazati jogot szerzett ember, ők pedig inkább balra húznak. A győztes Alexander Van der Bellen is „bevándorló család gyermeke”, hiszen a második világháború végén Ausztriába menekült észt–orosz családban született, és az ellenőrzött bevándorlást támogatja.
Az osztrák sajtó a társadalom megosztottságáról cikkezett az elnökválasztáson kialakult szoros eredmény nyomán. A véleményformálók szerint a „látható ellentét” nem a jobb- és a baloldali szavazók, hanem az elégedetlenek és a jelen politikai vezetésben bizakodók között alakult ki. A Der Standard liberális napilap szerzője úgy vélte, hogy az új kancellár beiktatása a zöld jelölt malmára hajtotta a vizet, hiszen így véget ért a Werner Faymann lemondása utáni tétlenség, és a kormány cselekedni kezdett. Az államfőválasztás eredménye az új kancellár, Christian Kern számára is megmutatja majd, hogy nehezebb lesz Ausztriát kormányoznia, mint ahogy azt eddig gondolta – olvasható a Die Presse konzervatív napilap vezércikkében. A Rainer Nowak főszerkesztő által jegyzett írás szerint bárkit is választanak meg államfőnek, hatalmas lesz a rá háruló feladat, hogy felismerje az „Ausztriában keletkezett árkot, és hidakat építsen”.