Nagymama szeme fénye a két unoka. A két édestestvér. Nem győzi eléggé dicsérni, mert – ahogy mondja – szépek, jók és szófogadók. Csak jót hallani róluk az iskolában, az órákon kívüli közösségi életükről. Mert a jegyek, ugyebár, mindent elmesélnek. Lehet, ha a lányát kérdeném, ugyanezt mondaná, az apukájuk szintén. De csak a nagymamát ismerem, elég régóta. 1973 őszén költözött testvérbátyja a szomszédomba, náluk ismerkedtünk.
Sok víz lefolyt az Olton negyvenhárom esztendeje, és amikor rám kérdez a lépcsőházban: Meg sem ismersz?, alibivel állok elő... Aztán családi, munkahelyi fényképeket terít szét az asztalon, magyaráz: hol, kikkel dolgozott a tovaszaladt évtizedekben. Ezt ismered-e? S ha netán az idősödő arcok közül keveset ismerek fel, készséggel meséli haláluk körülményeit, vagy az ország nevét mondja, ahová kivándoroltak...
Természetesnek veszem, hogy a két lányunoka fotóit emeli ki, akikről már az újságok is írtak. Most a kisebbiket, a negyedik osztályos Pálmát emlegetjük többet, aki a napokban, május 31-én tölti 11. életévét. Azt az okos és szorgalmas mikós kislányt, aki az ősszel megnyerte az Aranytoll meseíró verseny Kárpát-medencei szakaszát. A nagyváradi megmérettetésen részt vevő 29 tanuló közül a fődíj, az aranytollas medál és nyaklánc az ő nyakába került. Erre a sikerre a családja, osztálya-iskolája, tanító nénije is büszke.
A szigorú zsűri a kreativitást, helyesírást, eredetiséget, ötletességet, külalakot is figyelembe vette. De alapfeltétel volt a megadott szavak – napsugár, méhek, gyökér, gomb, napelem, csúszik, ünnepel, lobog, átlátszó, magányos – felhasználása is. Sokoldalúságának, olvasottságának, a rajz és ének iránti szenvedélyének köszönheti írói-meseírói képességét. De szabad idejében szívesen sétáltatja fajkutyáit, lovagol is, s állítja, hogy a történetíráshoz képzelőerőre, bő szókincsre van szükség. A nagyváradi Pertinax Egyesület és a Prolog Kiadó által meghirdetett verseny célja épp a tanulók szókincsének, kreativitásának, nyelvi, improvizációs és kommunikációs készségének fejlesztése volt. Itt jegyezném meg, hogy Jacob Grimm, a híres mesegyűjtő és nyelvtudós fivérek egyike jelentette ki: a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet! Vajon, ez a felismerés is segíthette Dénes Pálmát A magányos lány című nyertes meséjének megszerkesztésében?
Mindenképp szerénységére, testvérszeretetére vall kijelentése: A testvérem, Petra a példaképem, aki sok díjat nyert eddig. Nem is csodálkozom, hiszen a tizenegyediket végző testvért a Székely Mikó Kollégium iskolalapjának, a Kavarkádnak a főszerkesztőjeként ismerik.
És megértem Éva nagymamát, aki a sok fénykép közül, amelyen együtt a két Dénes unoka, Petra és Pálma, nem tud választani...
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.