Falu a Pincevár alatt

2008. május 8., csütörtök, Riport

Arról panaszkodtak a faluban, hogy meglazult az ősi fegyelem, nem mindig tartja be a zaláni ember a régi falutörvények fennmaradt szabályait, egyik a másik kárára törvénykezik, lazább lett a kötelék, amit a közvélemény alakított ki a lepergett évszázadok folyamán.

Mindenképp hasznos és érdekes is olvasgatni a XVIII. századi zaláni falutörvényeket: paragrafusai arról győznek meg, hogy Zalán egyike azoknak a településeknek, ahol a legkeményebb szigorral alkalmazták a rendtartó székely falu írott, de íratlan törvényeit is. Mi a jó, mennyi a nemes hozadék, mely kisarjadt itt a régi tőkéről? Milyen Zalán néhány éve megújult arca?

Miként sarjad a régi tőke?

Kiterjedt erdőterülettel ajándékozta meg a Fennvaló a zalániakat, mondhatnánk úgy is, résen voltak azok a székely ősök, akik mező- és erdőrészt foglaltak az akkoron kialakuló falu környékén. A közbirtokosságnak jelenleg 464 hektár erdeje van, melyről már birtoklevéllel is rendelkeznek. A 247-es törvény alapján még 580 hektár területet kaptak vissza. Látszólag minden rendben, de csak látszólag.

Az előbb említett területen jó minőségű erdő terül el — tájékoztatott Málnási Attila közbirtokossági elnök —, a frissen visszakapott terület 85 százaléka azonban legelő. Ezzel sem volna baj, mert nagyobb részét a helybeli szarvasmarhatartó gazdák jószágai legelik, őket is illeti meg, a kisebb részt a Hatod térségében kiadtuk bérbe, hogy bepótoljon a birtokosság jövedelmébe. A birtokosság évek óta törvényes keretek között működik, ám történnek olyan dolgok, melyek nem válnak a lakosság dicséretére. A régi falutörvények súlyosan büntették és megrótták azokat, akik a szabályok ellen vétettek. A mai ember ezeket nehezebben érti meg, nehezebben tartja be. Nehézségbe ütközünk a legeltetési díjak befizetésével. Vannak, akik nem hajlandóak megérteni, hogy ez a múlt századokban is így működött. Nem mindenki érti meg, hogy ez a birtokosság egyik jövedelmi forrása. A becsületességet meg kell tartani, mert aki a terhek alól kivonja magát, aki hozzányúl a közerdő fájához, lopkodja, az a saját közösségét, szomszédját, falustársát, a birtokossági tagokat csalja-lopja meg! A birtokosság egy ősi szervezet, nem egy emberből áll. Minket annak élére a tagság választott meg. Apor László az erdőgazda, Szilágyi Lajos a pénztárnok, Karácsony Endre az alelnök, Ördög Sándor a titkár, és énmagam vagyok az elnök. Hamarosan megkezdjük 500 köbméter fa kibélyegzését. Ha azonban nem tudok változtatni a belső hangulaton, le kell mondanom.

Meglazult hát az ősi alapokon nyugvó fegyelem. Közel fél évszázadig a birtokossági vagyont az állam dézsmálta, bitorolta. Ez idő alatt megfeledkeztek volna a zalániak a törvényekről? Nem sarjadna jót az ősi tőke?

— Itt nagyon nagy értéke van az erdőnek, de a mezőnek is — állították a helybeli termelők. — Ismét elkövetkezett az az idő, hogy a földnek el kell tartania a falu lakossága zömét! Szépek a kalászosok, inkább ebből vetnek többet. Zalán nem nagy pityókatermelő falu, itt eladásra nem termel senki sem, ami felesleg, feleteti az állatokkal, senki nem vallott kárt. Kevés takarmányrépát még termelnek, de a cukorrépa itt soha nem volt hagyomány. Tetemes részét foglalja el a mezőnek a termesztett takarmány.

Elmesélték, hogy néhány család a faluban gépekkel rendelkezik, és hajlandóak megművelni az öregek és gyengék földjét is. Ilyenek a Nyerges legények, Kolcza Levente, Varga Lajos, Barabás György, akikre mindig lehet számítani. Egy félhatárnyit művel a gidófalvi Kövér Zsolt. A falu egykori határának csak felét használják mezőgazdasági célokra, az olyan jó földlábakat, mint a Falualja, a Vásárút alja, a Délremenő. A Kálnoki úton felüli mezőrész ma már mind kaszáló, felhagyták, pedig a régiek szántották-művelték. Eljön-e valaha az idő, hogy ott ismét virítson a búzavirág? — tették fel a kérdést.

Ez már nem a régi Zalán

Ekképpen vélekedtek, akik elismeréssel nyilatkoztak a zaláni változásokról. Aszfalton lehet eljutni a faluba, ezzel megnyílt az út egy olyan településhez, melynek valós értékei vannak nemcsak a falusi turizmus, hanem a zöldmezős beruházás szempontjából is. Az infrastruktúrából még csak a kanálisrendszer hiányzik. A déli hegyoldal hatalmas mészkőzárványainak köszönhetően itt nagyobb hozamú források is kialakulhattak, mint a Rókalik-forrás, ahonnan már a kollektív gazdaság bevezette a vizet a faluba. Erre alapozták most Zalán ivóvízellátását. Elsőként az iskolát kapcsolták rá a hálózatra, ott már ez a víz táplálta télen a központi fűtést.

— Szép, modern iskolánk és óvodánk van, most már elmondhatjuk, hogy uniós szintű — mondta Katona Edit óvónő, akitől megtudtuk, hogy pozitív a demográfiai mutató a faluban, s ősszel tíz kisgyerek lép az első osztályba. Ez a pozitív mérleg több évre előremenően is tartja a szintet. Az már rossz hajtás a régi zaláni tőkén, hogy húsz méter műanyag csövet elloptak a fővezetékből, így az iskola a télen egy ideig víz nélkül maradt. A kárnak gazdája eddig még nem került...

Hamarosan megkezdik az ivóvíz bevezetését a portákra — örvendeztek a helybeliek. Eddig félszázan iratkoztak fel, Alszeg lakói még ezután következnek — tájékoztatott Apor László. Fodor István polgármester szerint a munkálatot májusban elvégzik. Ideje volna, hogy bejelentsék igényüket azok is, akik csak hétvégeken vagy nyáron tartózkodnak a Pincevár alatti faluban.

— Hogyan oldják meg a kis falvakban a szennyvízelvezetést, amikor ilyent csak a három-négyezer lakosú települések számára finanszíroznak?

— Egyéni módon kell majd megoldania mindenkinek. Van egy szabványterv, szűrőberendezéssel ellátott ülepítő, amit majd mindenkinek meg kell építenie — felelte a polgármester.

A falu szívében tágas kultúrotthon áll, felújítása egyre sürgetőbb. Ezt egy integrált pályázattal célozta meg a községi önkormányzat a vidékfejlesztési programban, pályázatukat már bejegyezték a gyulafehérvári központban. Ez az első ilyen jellegű pályázat megyénkben. Miként azt a tervezetben is láttuk, korszerű és a faluközpont arculatába harmonikusan beilleszkedő az épület. Odaképzeltük a faluközpontba a tervbe vett zöld és virágos parkot, melynek kiváló háttere a református műemlék templom s az azt körülvevő panteon, emlékpark.

Bencefalva falurész felé felújított makadámon halad a személygépkocsi, már a múlté a sáros Belső utca, kétoldalt sáncokban fut alá a záporok leve. A Suta falurész útjának feljavításával adós még a községvezetés. Remény, az van — mondták —, mert a községben működő Utép2006 és Trio nevű cégek beígérték segítségüket. Apor László azt is elmondta, hogy a sutai lakosok kalákával megkezdik a Felszegi borvízforrás foglalatának felújítását, melyet majd a többi kisebb forrásmedence korszerűsítésének kell követnie. Jobb sincs, mint a zaláni borvíz. A falu a Baróti-hegység lomberdővel borított meredek lejtőjén fekszik, értékes települése lehet a jövő idegenforgalmának. Para Zoltán nekikezdett már egy tájház, vendégház, egy kis oázis kialakításának, egy olyan hagyományos porta kiépítésének, ahol a pihenni vágyó nem szokványos panziós ellátást kap, hanem maga tudja majd elkészíteni helyi bionyersanyagból a gulyást, a pityókatokányt, cserépkorsóval hordhatja majd haza a borvizet, megcsodálja a kolompoló tehéncsordát.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Részt kíván-e venni a június 9-i európai parlamenti választásokon?









eredmények
szavazatok száma 754
szavazógép
2008-05-08: Család - x:

Milyen veszélyeket rejtenek a kozmetikumok? (2.)

Nem kell mindennek bedőlni
Bár a kozmetikai piac forgalma milliárdokban mérhető, roppant kevés információt találunk a krémek hosszú távú hatásáról — mondta a hvg.hu-nak Nyirkos Péter bőrgyógyász, de azt is hozzátette hamarjában: nem kell a rémhíreknek bedőlni.
2008-05-08: Sport - Tibodi Ferenc:

Harc a bajnoki címért (Kosárlabda)

Tizenhat év szünet után a sepsiszentgyörgyi női kosárlabda tavaly október 10-én újra az élvonalban mutatkozott be, és az azóta eltelt idő alatt a Mikes Kelemen ISK megnyerte a Román Kupát, második helyen fejezte be a pontvadászat alapszakaszát, valamint remek játékának köszönhetően simán bejutott a bajnokság döntőjébe.