Dieter Bock mindenekelőtt a teljes cégcsoporton belül bekövetkezett legjelentősebb változásokat ismertette. Eszerint a fő ügyfeleik jelzései nyomán az 1993-ban bevezetett lohn (bérmunka) üzleti rendszerről átálltak a késztermékrendszerre. Jelenleg az RGT üzemei a nyersanyag-beszerzéstől a tervezésen keresztül a termékek előállításáig mindent vállalnak, míg felvásárlóik csak az értékesítésre koncentrálnak. A váltásra vonatkozó döntés sikerességét mutatja, hogy míg hét évvel ezelőtt mindössze hétezer nadrágot készítettek, ebben az évben már 1,2 millió darabnál tartanak, ami 25 millió eurós árbevételt eredményezett. A vezérigazgató számításai szerint idén mintegy húszszázalékos árbevétel-növekedésre számítanak, ami a teljes cégcsoport szintjén nagyjából 36 millió eurót jelent, illetve 2020-ra ez elérheti a 45 milliót.
Az új üzleti modell bevezetése ugyanakkor belső átszervezést is feltételezett. Egyrészt a németországi anyavállalatot korlátolt felelősségű társaságból részvénytársasággá alakították  át, és lecsökkentették a társtulajdonosok (most már részvényesek) számát. Jelenleg Dieter Bockon kívül mindössze két főrészvényese van az anyavállalatnak. A romániai, illetve az ukrajnai leányvállalatoknál is jelentős átalakítást végeztek. Négy évet vett fel, hogy a háromszéki négy gyárat egy cég (kft.) égisze alatt egyesítsék RGT Románia néven, illetve ugyanez történt Ukrajnában is. A cégcsoportnak még Olaszországban van egy kisebb, kizárólag fejlesztésekkel foglalkozó telepe Padovában, mely szintén különálló vállalatként működik, de Dieter Bock közvetlen felügyelete alatt. A cégösszevonások kapcsán a vezérigazgató elmondta: nem gondolta volna, hogy mind Romániában, mind Ukrajnában egy új vállalat létrehozása könnyebb és gyorsabb, mint az egybeolvasztás.
A folyamattal egyrészt hatékonyabbá tették a működést (nincs szükség külön könyvvitelre, vezetőségre), illetve költséghatékonyabb lett minden. Az új üzleti modell viszont bővítést feltételezett, ezért nem kellett emberektől megválniuk, átirányítással, átképzéssel megoldották. A teljes átállást még nem valósították meg, az arány az év végére várhatóan így néz majd ki: 68 százalékos a késztermék, kilenc százalék még mindig a lohn rendszer (szabás-varrás), illetve 23 százalék a festés-mosás.

Tőzsdére mennek
Az idei év egyik nagy terve, hogy a németországi részvénytársaságot bevezetik a bécsi értéktőzsdére.
Ami a beruházásokat illeti, Dieter Bock rámutatott: Baróton a Platanus gyárban bővítették a termelési egységet, megduplázva annak méretét (négyezer négyzetméterre növelték a csarnokot). Emellett hatszázezer eurót érő automatizált raktárrendező rendszert is vásároltak, amellyel a kiegészítők (gombok, cérnák stb.) kezelése vált hatékonyabbá. Az emberi felügyelet mellett, a három kisrobot segítségével működő rendszert be is mutatták, amit bővíteni kívánnak a közeljövőben. Emellett számítástechnikai fejlesztéseket is végeztek a nyilvántartásban, illetve a sepsiszentgyörgyi TTC gyárban egy kártyás, valós időben történő ellenőrzést lehetővé tevő rendszert is tesztelnek. A lényege, hogy az alkalmazottak hatékonysága így nyomon követhető, ami a vállalat helyi képviselői szerint a teljesítmény javulásához vezet: egyrészt az alkalmazottak maguk is ellenőrizhetik, hogyan dolgoznak, felvigyázóik pedig azonnal közbeléphetnek, ha gondot tapasztalnak.
Az egyelőre negyven alkalmazott bevonásával bevezetett rendszer – amelyet a napokban élesítenek – szorosan összefügg a bérezés terén tervezett változásokkal. Bock szerint a teljesítményorientált bérezés válik uralkodóvá a vállalaton belül, és ehhez a kártyák által közvetített adatok komoly segítséget nyújtanak majd. Az alkalmazottak ellenőrzése eddig utólagos jelentések alapján történt, viszont az ügyfelek minőségi elvárásainak, valamint a megnövekedett termelésnek csak így tudnak megfelelni. Szintén a számítástechnikai fejlesztések közé tartozik egy átfogó termelés-ellenőrzési rendszer, mely az összes gyár folyamatait képes ellenőrizni, szintén valós időben.

Megtartani az embereket
A befektetések vonalán a környezetvédelmi szempontokat is figyelembe veszik – tette hozzá Dieter Bock. Ennek megfelelően az összes gyárukban energiatakarékos világítótestekre cserélték a régieket, illetve hőközpontok cseréjével jelentősen csökkentették a földgázfogyasztást, illetve hamarosan egy hőenergia-visszanyerő rendszert is beindítanak, valamint tervezik a telepek szennyvízkezelésének korszerűsítését is. Utóbbi beruházások a különböző minőségi bizonylatok (ISO) beszerzését is szolgálják, ezt a folyamatot 2018 végére szeretnék lezárni.
Dieter Bock továbbá megerősítette: Románia továbbra is fontos bázis a cégcsoport számára, ezért nem szeretnének távozni. Komoly problémát jelent, hogy főképp a termelési vonalon egyre nehezebben találnak munkaerőt. A vállalat számára minden alkalmazott jelentős befektetés, hiszen kiképzésük nagyjából három hónapot vesz igénybe, ezért igyekeznek megtartani az embereiket, egyebek mellett a teljesítményorientált bérezéssel, de az ösztöndíjaik is ezt a célt szolgálják, azaz a családokra is odafigyelnek. Az új munkaerő bevonzására ugyanakkor az Egyesült Államokból importált módszert is bevetettek: az alkalmazási ösztönzőt, azaz bónuszt. Ez kezdeti legtöbb 1500 lejt jelent azoknak, akik hajlandóak a vállalathoz szegődni. Az RGT romániai leányvállalatánál jelenleg mintegy 70 betöltendő állás van.