DAMÓ GYULA, Kisborosnyó. Június 3-án délután a helybeli székely-magyar történelmi parkban – a település lakóival és a község más falvainak képviselőivel – megkoszorúztuk Székely Mózes, az egyetlen székely származású erdélyi fejedelem kopjafáját, amelyen előzőleg egy emlékplakettet helyeztünk el a következő szöveggel: „Magyar az anyanyelvem, székely vagyok, büszkén vallom, erőmmel és tudásommal nemzetemet szolgálom!”
Ezt a fogadalmat Székely Mózes 1603 áldozócsütörtökén, fejedelemmé való választása napján tette. Másnap, június 4-én, a magyar összetartozás napján ugyancsak a parkban a trianoni emlékoszlopnál tartottunk megemlékezést. Beszédet Székely Róbert lelkipásztor mondott, a felnőttek mellett a vallásórás tanulók is ott voltak. 12 óra 32 perckor megszólaltak a református templom harangjai, emlékeztetvén mindenkit a trianoni békediktátumra.
FERENCZY L. TIBOR, Sepsiszentgyörgy. A Magyar Köztársaság Országgyűlése 2010-ben törvényt fogadott el a nemzeti összetartozásról. Azóta nevezzük a trianoni békediktátum napját, június 4-ét a nemzeti összetartozás napjának. Az alig öt paragrafusból álló jogszabályról nekem mindig az jut eszembe, hogy drága jó édesanyám az ötvenes évek nyomorúságában, varrógépét taposva, majdnem sírva énekelte: „kalász, kalász, drága magyar kalász, miért sír a nép ott fenn a hegyekben?” Akkor gyermek voltam, csak később értettem meg, hogy a felvidéki magyarság szomorú sorsáról szól a dal...