A címben megfogalmazott széles kérdéskör kimerítésére törekszenek azok a néprajzkutatók, történészek, csángó kultúrát tanulmányozók, akik a budapesti Teleki László Alapítvány, az MTA Kutatásszervezési Intézet, a kolozsvári Kriza János Néprajzi Társaság és a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége szervezésében tegnaptól konferenciáznak a bákói Iulian Antonescu Múzeumban.
Többek között a magyar—román nyelvcsere mintáiról, a magyarországi román kisebbség anyanyelvhasználatáról is szó esik a témával összehasonlító kontextusban, a külföldi előadók közül pedig többen az európai kis etnikumok fennmaradási esélyeiről is szólnak. A csángókérdés és az RMDSZ, a csángókérdés a Vatikánban és az Európa Tanácsban, valamint a román, illetve a magyar külpolitikában képezi a mai előadások gerincét. A konferencia résztvevői este elmennek az első pusztinai magyar nyelvű misére, amelyet templomban tartanak, majd pusztinai, külsőrekecsini, somoskai, frumószai zenészek és táncosok mutatják be a moldvai csángó népművészet középkori és új elemeit a helyi magyar házban. (fekete)
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
