Hiába hadakozott Victor Ponta és Călin Popescu Tăriceanu, nem sikerült elérniük a kormány megbuktatását, a szociáldemokraták végül inkább a józan észre hallgattak, és elálltak a bizalmatlansági indítvány beterjesztésétől. Liviu Dragnea pártelnök ugyan arra hivatkozott, hogy nem bíznak abban, siker esetén Iohannis az ő jelöltjüket nevesíti, ám a döntés mögött sokkal inkább az áll, hogy valójában alig egy hónappal kurtíthatnák meg a Cioloş-kabinet életét. Ezért pedig nem nagyon éri meg hadba szállni, válsághelyzetet előidézni.
Victor Ponta már csak azért is orrolhat a szakértői kormányra, mert az ő csúfos bukását követően kerültek hatalomra, és neki magának azóta sem sikerült talpra állnia, politikai hitele továbbra is a béka hátsó fele alatti. Társra talált Tăriceanuban, aki bár a szenátus elnökeként az ország második embere, néhány éve mégis úgy viselkedik, mint egy duzzogó, sértett kisfiú, mindenki ellen van, új pártot próbál építgetni, egyelőre szerény sikerrel. A két „nagy formátumú” politikus kitalálhatta, hogy mily nagy durranás lenne kormányt buktatni, ám hátteret már nem tudtak biztosítani akciójukhoz. Dragneáék ezúttal inkább bölcsen döntöttek – no meg gondolhatták, egy kis fricska sem árt a feltápászkodni igyekvő egykori barátnak, Pontának –, és úgy látták, jobb, ha nem kavarják fel az állóvizet.
Nem meglepő, hisz bármekkora sikerként könyvelték el az önkormányzati voksolást, bármennyire bevörösödött Románia, az elért 37,5 százalékuk távolról sem elég a kormányalakításhoz, és vélhetően nem is nagyon növelhető már. Potenciális szövetségeseik esélyei sem sokkal biztatóbbak, Tăriceanu pártjának nehéz lesz a most megszerzett 6,3 százalékot megismételnie is, nemhogy felülmúlnia, Oprea alakulata pedig vezető híján halódik, esélye sincs önállóan bejutni a parlamentbe. Az örök hűséges partnerről, az RMDSZ-ről nem tudni, hány mandátumot szerezhet, eléri-e az 5 százalékot, vagy az alternatív küszöbnek köszönhetően bejuttatott néhány honatyával ül majd tárgyalóasztalhoz. Az alaposabb elemzés megmutatja, egyáltalán nem lehetnek oly biztosak az őszi győzelemben a szociáldemokraták, és a júniusi voksoláson feltűnt új civil erők sem az ő esélyeiket növelik. Ugyanakkor nincs okuk a bizakodásra a liberálisoknak sem, szégyenletes fővárosi leszereplésük nem ígér sok jót az őszi megmérettetésre sem.
Jelenlegi állás szerint legvalószínűbb, hogy egy SZDP–NLP nagykoalíció születik majd a novemberi voksolás után. Dragnea helyét pártján belül is bebiztosítaná, Iohannis sem utasíthatná el ezt a megoldást, és a megerősödni képtelen liberálisok is hatalomközelbe kerülnének. Hogy volt már egy ilyen kísérlet, amely egy év alatt csúfosan megbukott? Ez, valószínű, legkevésbé sem érdekli a hatalomra törekvőket. Mindkét nagy párt arra alapozhat, hogy ezúttal majd a másik húzza a rövidebbet.