A kihirdetésre váró törvénytervezet alapján a polgármesterek és helyetteseik, valamint a megyei tanácselnökök és helyetteseik a tisztségért járó munkabér 26–79 százalékának megfelelő nyugdíj-kiegészítést kapnának mandátumuk időtartamának függvényében, amikor elérik a nyugdíjkorhatárt.
Azok az 1992 után megválasztott vezetők részesülnek nyugdíj-kiegészítésben, akik legalább egy teljes (négyéves) mandátumot töltöttek az önkormányzat élén (a munkabér 26 százalékát kapják). Három teljes mandátum (12 év) felett már nem emelkedik a (79 százalékos) nyugdíjpótlék. Nem igényelhetik a pótlékot azok, akiket önkormányzati vezetői tisztségük idején elkövetett korrupciós bűncselekményért jogerősen elítéltek, akik pedig más extra nyugdíjat is kaphatnak – például parlamenti mandátumuk után is jogosultak erre –, választaniuk kell, melyik kedvezményre tartanak igényt.
Az alkotmánybíróság főleg azt kifogásolta, hogy a parlament anélkül vezetett be új költségvetési kiadást, hogy annak forrását meghatározta volna. A törvényhozók úgy kerülték meg a problémát, hogy a különnyugdíjak kifizetésének terhét az állami költségvetésről az önkormányzatokra hárították. A törvény új változata csak jövő év január 1-jétől lépne hatályba, így már nem merülhet fel az a kifogás, hogy nem jelöli meg a költségvetési forrásokat, időzítése ugyanis arra kényszeríti a kormányt és a helyi tanácsokat, hogy költségvetésük kialakításánál vegyék figyelembe az újonnan megszavazott nyugdíjat is. A kabinet számítása szerint több mint 16 ezer potenciális haszonélvezője van a törvénynek, ami csaknem félmilliárd lejes többletterhet jelent a költségvetésnek. Bár a Nemzeti Liberális Párt szónoka a tegnapi vita során populistának minősítette a szociáldemokraták és az RMDSZ honatyáinak törvénykezdeményezését, a végső szavazáson egyetlen ellenszavazattal és hat tartózkodás mellett szavazta meg a volt önkormányzati vezetők extra nyugdíját. A törvény hatályba lépéséhez már csak az államfő aláírására van szükség.