A bálványosi alkotótábor szervezői minden évben kiemelnek a meghívottak közül egy művészt, akinek egyéni kiállítást szerveznek. Hegedűs Ferenc támogatásával a Kosztándi Galériában állított ki Bardócz Lajos (1936) kolozsvári származású, jelenleg Berkenyén (Magyarország) élő grafikus.
Bardócz Lajos kiállítóterét bejárva, „a mindenséggel mérd magad” József Attila-i felszólításra támaszkodom. Az egyszerű nagyság, tiszta értékrend felemelő végtelen szabadságát, a mértéktartás bölcsességét és a létezés küldetésszerű magaslatát ismerhetjük fel. Felemelkedő és ereszkedő mozgásban lévő alakjai kiszólítanának mindennapi tétlenségünkből. Felvállalt küldetések, megélt sorsok, szellemi közvetítő szerepkörök és a felszín mögül felsejlő „mindenséggel mérd magad” alapigazságok vezetnek. Kollektív jelképei személyes víziókban kelnek életre, lendületes ecset- és szénvonásai feltörő energiákat, drámai élethelyzeteket és férfias karaktereket idéznek. Lovas képein a tiszta ösztönt egy magasabb szellemi világ szolgálatába állítja és sorsvállalássá nemesíti. A képek figurái egymagukban jelzik, hogy az állásfoglalás tettértékű és visszafordíthatatlan. A társképeken, triptichonokon visszatérő motívumok nyomatékosító szándékúak és erejűek. A képek drámaisága, feszültségteremtő ereje magasabb szintű létezés irányába inspirál, Krisztus világszintek között lebegő alakja a tiszta szellemi lét auráját érzékelteti. Fekete, erős szénvonalak tátongnak hasítékként a megsebzett világrenden. Gyűrött és ragasztott felszínek jelzik, hogy a látható világ mögött mindig felsejlik a múlt szövedéke. A diófapáccal, temperával sajátosan kezelt felületből fel-feldereng az élő erezet biztonsága. Bardócz Lajos történelmi összefüggésben értelmezi világképét. Az archaikus sámánlét szintén a világszintek közötti átjárhatóságot, az őselemekben kiteljesülő alkotói szabadságvágyat hozza felszínre. Itt a színek izzása egy felfokozott és érzékibb alkotói vágyat inspirál. A kezek varázsa és azok visszatérő jelképes mozdulatai a művészlétet is jelölik. A történelmi arcképcsarnok karaktervonásainak értelmező ábrázolása a jelen emberének értékőrző felelősségét szólítja meg. Az épített örökség az erdélyi létezés néma tanújaként van jelen, antropomorf jelleggel rajzolódnak ki a szárhegyi várfalak, és egy letűnt világkép tanúiként állnak őrt néprajzi tárgyak. Bardócz Lajos képei a művészlét felelősségteljes világlátását mutatják, amely rendelkezik a rendteremtés és egy magasabb rangú létezés hitével.
DEÁK FERENC
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.