A kormánymegbízott emlékeztetett, a megyében 42 település önkormányzata fogadta el a határozatot, amelyben kinyilvánították, hogy Székelyföld nevű különálló közigazgatási egységbe akarnak tartozni, amely számára sarkalatos törvény szavatolná az autonómiát, és területén az állam nyelve mellett hivatalos nyelv lenne a magyar is. Ezt az egyforma szövegű határozatot a Székely Nemzeti Tanács kérésére fogadták el 2014-től kezdődően az önkormányzatok – többek között a csíkszeredai, a gyergyószentmiklósi, a székelyudvarhelyi, a székelykeresztúri, a tusnádfürdői és a szentegyházi is. A prefektus egyenként támadta meg a döntéseket a közigazgatási bíróságon, arra hivatkozva, hogy a határozat „sérti Románia törvényeit és az alkotmányt”. Szerinte ilyen közigazgatási egység létrehozásáról nem lehet helyi népszavazásokkal dönteni. Hozzátette: a bíróság szerint a határozat az alkotmány 13. cikkelyét is sérti, amely kimondja, hogy Romániában a román a hivatalos nyelv.
Az SZNT azt követően kezdeményezte az autonómiapárti határozatok elfogadását, hogy a kormány 2013-ban olyan tervet mutatott be, amely a jelenlegi gazdasági fejlesztési régiókat közigazgatási hatáskörökkel ruházná fel, és ezzel román többségű régióba olvasztaná be Székelyföldet.