Az Egyesült Királyság kilépése mellett kampányoló UKIP-vezér úgy érzi, a brexittel elérte a csúcsot, ezért bejelentette: távozik a párt éléről – írta a The Independent. Nigel Farage alig két héttel azután mondott le az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja elnöki posztjáról, hogy a szigetország lakói megszavazták az Európai Unióból való kilépést.
Az euroszkeptikus párt vezetője bejelentése kapcsán közölte: ennél lehetetlenség lenne többet elérni. Farage Londonban jelentette be, hogy távozik a szervezet éléről, melynek 1999 óta EP-képviselője volt. „Most úgy érzem, elvégeztem a dolgomat, és többet nem tudnék elérni” – jelentette ki, döntését pedig véglegesnek nevezte. Mint mondta, a kilépéspártiak győzelme a népszavazáson a maximum, amit elérhetett, hiszen ő mindig is egy független nemzetet szeretett volna, nem pedig politikai karriert – közölte. A UKIP most jó helyzetben van, ő pedig továbbra is támogatni fogja, a párt legjobb napjai szerinte csak most, a brexit után következnek, ha a kormány és a Munkáspárt eleget veszít a dolgon.
Douglas Carswell, a párt egyetlen parlamenti képviselője egy napszemüveges szmájlival reagált Farage bejelentésére Twitteren. Ő egyébként nem volt nagy barátja a lemondott pártvezérnek, Farage korábban a párt értékeivel szemben állónak tartott politikus kizárását is sürgette.
Felbolydult méhkas az ország
Ismert, David Cameron miniszterelnök, aki meghirdette a kilépéshez vezető népszavazást, szintén a lemondás mellett döntött, igaz, Farage-éitól merőben eltérő okokból. Ugyanis a brexitre láthatóan még a kilépéspárti britek sem készültek fel: tízezrek tüntettek Londonban a kilépés ellen vasárnap, gazdasági szakértők és elemzők hüledeznek a szigetország távozásának várható hatásai miatt, és jogászok találgatják, mégis hogy lehetne kivitelezni egyáltalán az EU történetében példátlan kilépést, amely egyébként az EU erőviszonyait is alaposan átrajzolja, és ha sikeres lesz, másokat is távozásra biztathat.
Másodszor kerülhet nő a brit kormány élére
Theresa May belügyminiszter a leköszönő David Cameron brit miniszterelnök legnépszerűbb utódjelöltje a vasárnap ismertté vált új felmérések szerint. A pártvezetői és a miniszterelnöki tisztségért Theresa May, valamint Michael Gove igazságügyi miniszter, Stephen Crabb munkaügyi miniszter, Liam Fox volt védelmi miniszter és Andrea Leadsom energiaügyi államtitkár verseng. Egyelőre a pályázók egyike sem számít a Konzervatív Párt hivatalos jelöltjének. Először az alsóház konzervatív frakciója szűkíti le többfordulós szavazássorozattal két személyre a megválasztható indulók listáját – az első forduló kedden lesz –, ezután a párt szavazásra jogosult 125 ezer tagja választja meg az új vezetőt, aki egyben be is költözhet a Downing Street-i miniszterelnöki hivatalba.
Bevándorlói jogok csak viszonossági alapon
A Nagy-Britanniában letelepedő és munkát vállaló külföldi EU-polgárok jogai nem változtak a brit EU-tagságról tartott népszavazást követően, Nagy-Britannia távozása után azonban e jogok garantálása csak viszonossági alapon lehetséges – mondta hétfőn James Brokenshire, a brit belügyminisztérium bevándorlásügyi államtitkára. Ugyanígy nyilatkozott Philip Hammond külügyminiszter, aki azonban kizárta, hogy a már Nagy-Britanniában élő külföldi EU-polgároknak távozniuk kellene. Brokenshire az alsóházban, képviselői kérdésre válaszolva kijelentette: továbbra sem lesznek „azonnali” változások a külföldi EU-bevándorlók jogosultságaiban. „Nem lenne bölcs dolog” azonban, ha a brit kormány hosszú távra szóló garanciákat adna e jogok érvényesülésére, még mielőtt az EU-társállamoktól hasonló biztosítékokat kap arra, hogy a más uniós országokban élő 1,2 millió brit állampolgár jogai sem csorbulnak Nagy-Britannia kilépése után – tette hozzá.
Philip Hammond szerint „szimmetrikusan” kell eljárni az EU-tagországokban élő britek és a Nagy-Britanniában élő EU-állampolgárok jogainak érvényesítésében. Kijelentette: a brit kormány kész erről „akár a jövő héten” nem hivatalos tárgyalásokat kezdeni a többi EU-tagállammal, mivel így a hivatalos tárgyalásokig ebben az adott kérdésben már egyetértésre lehetne jutni.
A British Future nevű, integrációs és migrációs kutatásokra szakosodott intézet megbízásából az ICM közvélemény-kutató által elvégzett legutóbbi felmérés szerint a brit választók 84 százaléka támogatja, hogy az Európai Unió más országaiból érkezett letelepülők és munkavállalók továbbra is Nagy-Britanniában élhessenek.