Székely szabadság napjaBíróságon a bírságokról

2016. július 7., csütörtök, Belföld

Az igazságszolgáltatás dönti el, hogy jogosak voltak-e azok a bírságok, amelyeket március 10-én, a székely szabadság napján rendezett marosvásárhelyi felvonulás szervezőire és résztvevőire szabott ki a marosvásárhelyi csendőrség – közölte Ciprian Căluşer százados, csendőrségi szóvivő.

A rendfenntartók szóvivője az MTI-től értesült arról, hogy a táblabíróság jogerős végzése a felvonulás szervezőinek adott igazat Dorin Florea marosvásárhelyi polgármesterrel szemben a megmozdulás törvényességéről folytatott jog­vitában. A marosvásárhelyi táblabíróság június 30-án megerősítette a Maros Megyei Törvényszék januári döntését, amely már akkor a demonstrációról szóló szabályos bejelentés tudomásulvételére kö­telezte a polgármestert. A csendőrök márciusban mégis arra hivatkozva bírságoltak, hogy a tömegrendezvény – szerintük – nem rendelkezett engedéllyel, majd egy hét múlva közölték: a videofelvételek tanulmányozása után nyolcvannégy embert bírságoltak meg összesen 70 800 lej értékben.
A résztvevőket csendháborításért, a szervezőket pedig azért büntették, mert „be nem jelentett, be nem iktatott vagy tiltott tömegrendezvényt szerveztek; szervezőként nem léptek fel a tömegrendezvény megszakítása érdekében akkor, amikor azt tapasztalták, hogy a közrend és a csend megzavarására alkalmas cselekedetek történtek”.
Az MTI érdeklődésére a csendőrségi szóvivő kitérő választ adott arra a kérdésre, hogy másképpen lép-e fel a csendőrség egy bejelentett, illetve egy spontán tüntetés esetében. Elhárította annak megmagyarázását is, miként lehetséges, hogy Bukarestben rendszeresen lehet különösebb következmények nélkül bejelentetlen tüntetéseket rendezni, amelyek adott esetben a kormány bukásához vezetnek, míg Marosvásárhelyen a csendőrség százával bírságolja meg a résztvevőket és a szervezőket egy hónapokkal korábban bejelentett felvonuláson. Ciprian Căluşer álláspontja szerint a csendőrség törvényesen járt el, az érintettek többsége azonban ezt kétségbe vonta, és közigazgatási bírósághoz fordult a bírságolási jegyzőkönyvek megsemmisítése érdekében. Arra a kérdésre, hogy akik nem emeltek óvást, azoknak ki kell-e még fizetniük a bírságot, amiért részt vettek egy jogszerűnek bizonyult felvonuláson, a szóvivő azt mondta: az óvás lehetőségéről annak idején közleményt adtak ki, és nincs mit tennie azokért, akik ezt elmulasztották.
Május végén az ActiveWatch bukaresti civil szervezet Szólásszabadságból elégtelen diplomával „tüntette ki” a Maros megyei csendőrséget azért, mert „hazafias bírságot” rótt ki a március 10-én tartott székely szabadság napja mintegy száz felvonulójára.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön szerint feljut-e a mostani idényben a SuperLigába a Sepsi OSK?









eredmények
szavazatok száma 756
szavazógép
2016-07-07: Belföld - :

Gyengébb eredmények (Országos képességfelmérő)

A vizsgázó diákok 75,1 százalékának sikerült elérnie az átmenő osztályzatot az országos képességfelmérőn: 111 598 vizsgázó átlaga érte el az 5-öst, míg 37 050 diák megbukott. Összesen 253-an vizsgáztak valamennyi tantárgyból 10-esre – közölte az oktatási minisztérium az óvások elbírálása után.
 
2016-07-07: Belföld - :

Iohannis legyőzte a parlamentet

Alaptörvénybe ütközőnek nyilvánította az alkotmánybíróság azt a törvénymódosítást, amely lehetővé tette volna, hogy a felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt önkormányzati tisztségviselők ne veszítsék el mandátumukat. A törvénymódosítás ellen Klaus Iohannis emelt alkotmányossági kifogást, ez volt az utolsó lehetőség a törvény megtámadására, miután a parlament elutasította az államfőnek a jogszabály újbóli átvizsgálására vonatkozó kérelmét.