A Hargita megyei nyolcadikosok szerepeltek leggyengébben idén a románnyelv-vizsgán, ami egyértelműen az oktatási rendszer hiányosságait bizonyítja – idézte Borboly Csabát, a megyei önkormányzat elnökét az Agerpres hírügynökség szombaton.
Az elemi oktatást lezáró országos felmérőn a székelyföldi megyében a tanulók évről évre rossz jegyeket szereznek román nyelvből: tavaly 56, idén pedig már csak 52 százalékuk kapott elégséges vagy jobb osztályzatot. Borboly Csaba szerint radikális módszertani változtatásokra lenne szükség a magyar anyanyelvű diákok románnyelv-oktatásában, amit nem szabad már tovább halogatni, mert hosszú távon fennáll a veszélye, hogy a fiatalok közül sokan képesítés nélkül kerülnek a munkaerőpiacra, ugyanakkor líceumi és szakközépiskolai helyek maradnak betöltetlenül.
Az elöljáró felidézte: a problémát számos beadványban, kerekasztal-beszélgetésen felvetették már az illetékes döntéshozóknak, a Hargita megyei önkormányzat elemző csoportja pedig átfogó tanulmányban foglalkozott azzal, milyen következményekkel jár, hogy az állam nyelvét ötödik osztálytól már nem oktatják sajátos tanterv alapján azoknak, akiknek nem anyanyelve a román. A vizsgálat kimutatta: a román anyanyelvűekkel azonos tanterv nem járul hozzá a szókincs és a hétköznapi kommunikáció fejlesztéséhez, ezért olyan tankönyvekre és módszerekre lenne szükség, amelyek a köznyelv elsajátítására helyezik a hangsúlyt.
Király András, a bukaresti oktatási minisztérium kisebbségi oktatásért felelős államtitkára néhány hónapja egy beadványra válaszolva azt közölte a Hargita megyei önkormányzat elemző csoportjával, hogy a román nyelv és irodalom tantárgyra vonatkozó sajátos tantervek a kisebbségi tannyelvű általános iskolák felső tagozata és a középiskolai osztályok számára 2015–2017 között készülnek el. Az új tanterveket fokozatosan vezetik be, erről tavaly megszületett a minisztériumi jóváhagyás.
