Ismét kiéleződni látszanak a szerb–bosnyák ellentétek, miután a srebrenicai mészárlás 21. évfordulója alkalmából tartott tegnapi megemlékezésre nem hívták meg a szerb politikusokat, sőt, Srebrenica polgármestere egyenesen nemkívánatosnak minősítette a szerbiai államvezetést.
A tavalyi megemlékezésen részt vett Aleksandar Vučić szerb miniszterelnök, főhajtása azonban botrányba fulladt, amikor a gyászoló tömeg palackokkal és kövekkel dobálta meg. Ezúttal nem hívták meg a szerbiai politikusokat, mert a szerb hivatalos álláspont szerint nem népirtás történt Srebrenicában, hanem csak szörnyűséges bűncselekmény.
Több ezren gyűltek össze tegnap a kelet-boszniai Srebrenicában, hogy a huszonegy évvel ezelőtti mészárlás több mint nyolcezer áldozatára emlékezzenek, valamint hogy fejet hajtsanak az újonnan azonosított 127 áldozat előtt, akiket szintén tegnap temettek el a potocari emlékhelyen. Az újonnan azonosított áldozatok nyughelyével együtt már 6504 sír található Potocariban.
A többségében muzulmánok lakta Srebrenica a boszniai háború idején (1992–1995) az Egyesült Nemzetek Szervezetének védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én foglalták el a várost, és a békefenntartók szeme láttára mintegy nyolcezer muzulmán férfit és fiút hurcoltak el, akiket a következő napokban brutálisan lemészároltak. A vérengzést, amelyet a hágai Nemzetközi Törvényszék (NT) népirtásnak minősített, a II. világháború óta elkövetett legszörnyűbb mészárlásnak tartják Európában.
Ez az első megemlékezés azt követően, hogy az NT bűnösnek találta és negyvenéves börtönbüntetésre ítélte Radovan Karadžić volt boszniai szerb elnököt az 1992–1995 közötti, közel százezer halálos áldozatot követelő boszniai háborúban elkövetett népirtás, háborús és emberiesség elleni bűncselekmények miatt. A testület azt is kimondta, hogy Radovan Karadžić volt boszniai szerb elnök felelős a srebrenicai népirtásért.
Kutatócsoportok még mindig dolgoznak az áldozatok holttesteinek felkutatásán, munkájukat azonban nehezíti, hogy az elkövetők a háborút követően sok esetben kiásták és más helyre szállították a hullákat, hogy elrejtsék tetteik bizonyítékait. A maradványok többször roncsolódtak és összekeveredtek, ezért a legtöbb esetben csak DNS-vizsgálattal azonosítható egy-egy áldozat. Minden évben azonosítanak néhány áldozatot, őket a potocari emlékhelyen temetik el.
A tegnapi gyászszertartáson a családtagok és barátok mellett az ország vezetői, valamint a külföldi diplomáciai képviseletek megbízottai is részt vettek. Ćamil Duraković, Srebrenica polgármestere beszédében kiemelte, hogy a srebrenicai mészárlás sötét folt az egész világ lelkiismeretén. Hozzátette, a Radovan Karadžić elleni ítélet bizonyítja, hogy a világ nem tud és nem is akar átlépni a népirtási bűnökön, az igazságszolgáltatásra pedig a srebrenicai szerbeknek és bosnyákoknak is egyaránt szükségük van.
Bakir Izetbegović, a háromtagú boszniai államelnökség soros, bosnyák elnöke szerint az igazságra a múlt és a jelen szempontjából is szükség van, de leginkább a jövő szempontjából van rá szükség. Az igazság az első lépés a megbékélés felé, mert csak az igazságra fognak emlékezni – fogalmazott.
Ha Bosznia-Hercegovina nem nyugodt, akkor Törökország sem nyugodt, Ankara osztozik Szarajevó minden fájdalmában – hangsúlyozta beszédében Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter. Kiemelte, hogy a Balkán békéje és stabilitása az egész világ érdeke.
