Dózsa György faluja egyike azoknak a felső-háromszéki településeknek, ahol a maga teljességében alakult ki a székely falusi társadalom összes értéket hordozó szokásrendjével, kezdve azzal a tudománnyal, amelynek segítségével termékennyé lehetett tenni a televényt, tűzre fát, jószágnak takarmányt lehetett a hosszú télre tartalékolni, de a temetkezésnek is olyan szokásrendje született a századok folyamán, hogy arról külön könyvet lehetett írni. Egyszóval Dálnok vidéki élete ma is követésre méltó példa.
Készülnek a cséplésre
A hegylábi dombokról ki kellett irtani az erdőket, legelőterületet kellett teremteni a megtartó állatoknak, s miként azt a helybeliek mesélték, úgy kellett kialakítani a vetésforgókat, a kor szintjén megtermelni az életfontosságú alapterményeket, hogy a falusi népnek otthon teremjen meg minden, ami szükséges. A boltba csak sóért, gyertyáért, avagy petróleumért kellett mennie a gazdasszonynak. Valamikor alapkelléke volt az erőt adó ételnek a lencse, s lám, Beczási István úrral az is a múlté lett, csak a nagybani lencsetermesztésnek lenne alapja, alkalmazkodni kellett a változásokhoz. Ma is van olyan falusi kapu Dálnokon, ahol azt írja, hogy Építtetett a lencsetermésből.
Idősb és ifjabb Nyircsa András csak amúgy rázza a kisujjából, hogy mit kell tudnia a helyhez kötött termelőnek például a repce termesztéséről, s újabban arról, hogy érdemes-e szóját vetni, s hol van annak piaca. Ha nincs piac, akkor csak a család számára szükségesek előtt zöld az út. Ilyen még mindig a krumpli. Dálnokon nem csökkent a krumpliföldek területe az elmúlt években. A felesleges termény pénzt hoz a konyhára, s a disznóhizlalás örök és nélkülözhetetlen kelléke. A nagybani termelőnek előnye van – részletezték, s ha évek hosszú során jó kapcsolat alakult ki valamelyik ókirálysági felvásárlóval, akkor van, amiért küzdeni, megszületik a termelő biztonságérzete, lehet gazdaszemmel ügyelni-végezni az egyre sűrűbb permetezést, s árucsere útján bejön falvainkba a borszőlő, olykor a szubkárpáti bor is. Itt a mezőnek, az erdőnek és az állattartásnak is szigorú rendje van – jegyeztük meg az alapkövetelményt. E község lakói igyekeznek minden munkájukban alkalmazni a régi, de jó örökségeket. Sajnos az utóbbi, az állattartás egyre zsugorodik itt is, fogy a szarvasmarha-állomány Dálnokon. Fordult a kocka: bővében van téli takarmány, s megesik, hogy senkinek sem kell már a fű, a lekaszált és megszárított takarmány, ha nincs állat, zsákutcába jut lassan ez az életet adó alapfoglalkozás is.
Élet a Gál-kúriában
Nem ez az egyetlen látnivaló Dálnokon. Festői környezetben található, s az építtető család históriájának köszönhető, hogy ma a Barabás Miklós Központ nevet viseli. Az ide érkező alig hiszi, hogy itt töltötte gyerekkorát a nemzet festője, Márkosfalvi Barabás Miklós. Az 1844-ben épült udvarház belső falán a festő saját kezűleg írt, berámázott levele bizonyítja ezt az egykori örökös, a szomszédban lakó Borbáth Dezső ajándékaként. Nagy udvar és kert, valamint az erdő közelsége idilli környezetet biztosít a természetkedvelőknek. A kúria emeletén antik bútorokkal berendezett, önálló fürdőhelyiséggel ellátott szobák szolgálják a vendégek kényelmét. A földszinten igényesen kialakított ebédlők, kandallós szoba, valamint kényelmesen berendezett társalgó áll az ide látogatók rendelkezésére. A pincében található lovagterem elegáns vacsorákra vagy hangulatos borozásokra egyaránt alkalmas, gyöngyszeme Dálnoknak. A modern ember igényeinek megfelelően a hely rendelkezik internet-hozzáféréssel, tévékészülékekkel és műholdas programcsomaggal. A vendégek kényelmét szolgálja az udvar, a kert, sportpálya, szauna, dézsa, fitneszgép és biliárdszoba is. A csűr teraszán kemence, grillsütő és kerti bútorok teszik élvezetessé az itt-tartózkodást. Az említett egykori örökös, Borbáth Dezső – akitől az alapítvány megvásárolta a kúriát – tájékoztatott, hogy nemrég itt találkoztak az Erdélyi Pálinka Lovagrend tagjai, itt keresték a pillanatnyi nyugalmat, miképpen azt is, hogy ezt követően egy erdélyi származású, Ausztráliából érkező család ismerkedett a vidékkel. Látogatásunkkor több család is bejelentette, hogy lazítani szeretne ebben a történelmi környezetben, a gyógyító csendben. Július második felében az egységet létrehozó Barabás Miklós Közösségi Alapítvány tartja itt tanácskozását – tudtuk meg Incze Réka környezetvédelmi szakembertől, az egység ügyvezetőjétől.
Vakáció
Az iskolában igen, az egyházközségben nem állt be a nyári vakáció, a lazítás. Látogatásunk idején láncfűrész zaja zavarta meg a helybeli Beczássy-kúria mögötti arborétum csendjét, a szomszédban pedig a dálnoki kis óvodások éppen a záróünnepségek előtti próbára indultak.
– Nincsenek itt veszélyben a védett és különleges fák, ne tessék megijedni – tájékoztatott az ott munkálkodó fiatalember, a helyi református egyházközség harangozója –, most vannak a legnagyobb biztonságban. Én is ismerem a két gingkót és a magnóliát is! Itt már minden a református egyház tulajdona, idővel megújul minden.
Meddig ért el az egyházközség a kúria és az azt körülvevő, dendrológiai értékeket őrző park dolgában? – kérdeztük tiszteletes Marosi Károly református lelkipásztort, aki arról tájékoztatott, hogy a fundus megvásárlása óta elvégezték a legfontosabb mentő munkálatokat az épületen. Határozat született arról is, hogy uniós pénzalapokra pályáznak az épület és a hozzá tartozó értékek védelmére és felújítására. Ebben a munkában – de nem csak ebben – a Sapentia Erdélyi Magyar Tudományegyetem segítségére is számíthatnak.
Hányadán állnak a dolgok?
A helyiek nyelvén így hangzana az a kérdés, amelyet Bartók Ottó újraválasztott polgármesternek tettünk fel. Mint minden alkalommal, a legfontosabbra, a közművesítésre kérdeztünk rá elsőként. Megtudtuk, hogy túl vannak már az ágas-bogas utcákkal rendelkező település ivóvízhálózatának kiépítésén, kiváló minőségű és elegendő ivóvizet kap a lakosság a Bő-forrásból, két fúrt kútból és a község területéhez tartozó egykori állami gazdasági farm két mély kútjából.
– Természetes, hogy ha van ivóvíz, szennyvízhálózatra is szükség van – folytatta a polgármester. – Sajnos, a település lakosságszáma nem elegendő, így a jószomszédi viszonyra alapozva Csernáton községgel közösen pályáztunk erre a beruházásra. Ott már kiépítették hálózatot, jelenleg annak bővítésére pályáznak. Nem lesz lehetőség a teljes dálnoki csatornarendszer-építés költségeinek megnyerésére, de valahol el kell kezdeni. Remélem, a munkálatokat a jövő évben megkezdjük.
– Melyek az elkövetkező időszak elképzelései, tervei?
– Egy új óvoda építése a jelenlegi épület közelében. Pályázni akarunk annak a mezőföldi mezei útnak a teljes felújítására, amely Dálnokot – a Feketeügyön keresztül – összeköti Szörcsével, illetve Mezőföld falvaival. A két település közötti határ az említett folyó. Van még egy rég megálmodott elképzelésünk: az egykori Mungorcsi ásványvizes népi feredő felújítása a helyi lakosság számára. A község határában levő édes-kénes ásványvizek ivó- és fürdőkúrára alkalmasak, része lehet ez a település turisztikai fejlesztésének. Ennek érdekében is megtettük az első lépéseket.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
