Kultúrharc folyik a hagyományos értékeket hordozó európai nemzetek és a globalizált multikulturális elitek között – mondta Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója a Századvég Alapítvány által szervezett, Merre tart Európa? – A Project 28 kutatás eredményei című konferencián Budapesten kedden. A történész szerint ebben a harcban a kulturális identitásunk forog kockán.
A globális elit ötlettelen, begyöpösödött, a 2008-as válság után csak kivételezett helyzetének, a felelősség nélkül szerzett gigajövedelmeknek a megőrzésével törődött, Európának megújulásra, ráncfelvarrásra van szüksége – jelentette ki Schmidt Mária, és Kertész Imre Nobel-díjas író gondolatait felidézve kifejtette: az a civilizáció, amely nem mondja ki vagy cserbenhagyja értékeit, a pusztulás útjára lépett.
Az előadásokat követő kerekasztal-beszélgetésen Maróth Miklós akadémikus kiemelte: a migráció és a biztonsági kockázatok közötti összefüggésekről Európa nyugati felén szinte tilos beszélni, pedig ezek nyilvánvalóak. Ehhez hasonlóan sokan elhallgatják a migráció és bűnözés közötti összefüggéseket is. Az akadémikus szerint az európai politikában egyre inkább csak hitvitákat folytatnak a tények figyelembevétele nélkül, és ezzel kockára teszik Európa jövőjét.
Ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász arra hívta fel a figyelmet, hogy egy civilizáció fennmaradásához 2,1 százalékos születési ráta szükséges, Európában ez a mutató 1,6 százalék, a muszlimok körében viszont 3,2. Visszafordíthatatlanul megváltozhat a kontinens népességének összetétele – figyelmeztetett az alkotmányjogász.
Tóth Norbert, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa azt hangsúlyozta, míg a kelet-közép-európai régióban az elit és a társadalom számára is létező, fontos tényező az alulról építkező, szerves fejlődés eredményeképp létrejött nemzet, addig a nyugati elit felülről próbál létrehozni valamiféle európai nemzetet. Az emberek feje fölött nem lehet fontos döntéseket hozni, velük szemben nem folytatható az európai projekt – jelentette ki.
Orbán Balázs, a Századvég Alapítvány kutatási igazgatója arra tért ki: az emberek világos különbséget tesznek Európa és az Európai Unió között, és miközben egyértelműen megvallják európai identitásukat, meglehetősen kritikusak az unióval szemben.
Lánczi Tamás, a Századvég Alapítvány vezető elemzője az Európai Unió tagállamaiban készült felmérésük eredményeit ismertetve hangsúlyozta, az év elején megkérdezettek mintegy kétharmada állította, tart attól, hogy a bevándorlás növeli a bűn- és terrorcselekmények számát. Ez az arány pedig feltételezhetően tovább is növekedett az azóta elkövetett terrortámadások után – fűzte hozzá. Lánczi Tamás kitért arra is, hogy a válaszadók szintén kétharmada féltette az identitását az eltérő kultúrájú emberektől.
A Századvég munkatársa közölte azt is, kutatásuk szerint az európai polgárok elégedetlenek sorsuk alakulásával, és pesszimistán látják a közösség gazdasági jövőjét, közel 50 százalékuk ugyanis visszaesésre számít. A pesszimizmus ellenére ugyanakkor Nagy-Britannián kívül mindössze hét uniós tagállamban érte el a 40 százalékot azok aránya, akik aláírnának egy, az unióból történő kilépést szorgalmazó petíciót, az európai polgárok átlagosan 64 százaléka megőrizné országa uniós tagságát. MTI
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
