Szép történet.
Az őszi parlamenti választásokra készülődő honatyák egyrészt szociális, széles tömegeket érintő intézkedések meghozatalával foglalatoskodnak, másrészt politikai klientúrájuknak igyekeznek hasznot hozni. Hiszen a másodszor is alkotmányellenesnek minősített törvény éppen a honatyák helyi embereinek – polgármesterek, megyeitanács-elnökök, illetve utóbbiak helyettesei – kedvezett volna, ez sok esetben valós klientúrát is jelent. Azt ugyanis a Bukarestben ügyködő képviselők és szenátorok igen jól tudják, hogy erős helyi láncszemek nélkül nem eredményes a választási gépezet, nem mindegy, mozgósítanak-e vagy sem az otthoniak a parlamenti választások előtt. Az efféle szolgáltatást pedig illendő honorálni, és a manőver akkor a legsikeresebb, ha a hálaadás közpénzből történik.
Bámulatos logika.
Csakhogy, érintettek szomorúságára az alkotmánybíróság azt találta, nem megengedhető – pontosabban: törvénybe ütköző – az, hogy a törvény kedvezményezettjei munkabérük 26–79 százalékának megfelelő nyugdíj-kiegészítést kapjanak. Valer Dorneanu, az alkotmánybíróság elnöke azt is megjegyezte, korábban a taláros testület az egész törvényt alkotmányellenesnek nyilvánította, ezért a parlamentnek elölről kellett volna kezdenie a törvényalkotási folyamatot, ami nem történt meg. Honatyáink ehelyett ügyeskedni kezdtek, úgy jelölték meg az új kiadás költségvetési forrását, hogy azt az önkormányzatokra terhelték.
Szép történet, bámulatos logika.
És miközben az átlagembereknek el kell fogadniuk, hogy majdani soványka nyugdíjukat kizárólagosan a befizetett társadalombiztosítási járulék, illetve a foglalkoztatottsági idő alapján számolják majd ki, azzal is szembesülniük kellett, hogy még a nyugdíj kapcsán is azok próbálnak visszaélni bizalmukkal – ki tudja, hányadszor? –, akiket tisztségbe juttattak. Hiszen a nyugdíjakkal való öncélú sáfárkodás is azt jelzi, a társadalom egyenlőkre és egyenlőbbekre oszlik, s a nagy többség még az öregségi járulék esetében is rosszabbul járhat, mint az önmagukat kiváltságosnak tekintők tábora.
A törvényalkotási megpróbáltatásokba belefáradt honatyák éppen vakációznak, erőt gyűjtenek a végső nekifutamodásra. Biztosan születik még érdekes ötlet s jogszabály, így vélhetően az alkotmánybíróság sem marad munka nélkül. De az nagy talány, hogy az ősszel felsorakozó jelöltek miképp győzik meg a fővárosi ügyeskedéseket elutasítók táborát arról, hogy érdemes újra szavazniuk.