Villámgyorsan halad az élet, s egyre több az olyan ember, aki befejezetlen tervekkel-munkákkal masíroz át a túlsó partra. Ez csengett ki a Magyarhermányban folytatott beszélgetések egy részéből.
Elmondták, hogy ott, a Hargita előhegyei között nem gyorsult fel megfelelőképpen az élet. Az eltelt húsz esztendő alatt keveset változott ez a nagy természeti és emberi tartalékokkal rendelkező falu. Ahol virágoznia kellene az intenzív takarmánytermesztésnek és az állattartásnak, ahová százaknak és ezreknek kellene érkezniük szennyezetlen levegőt szívni, biotermékeket ízlelgetni, jó borvizet inni, erdei gyümölcsöt szedni, lazítani, ott csak most jelennek meg a láthatáron — a rendszerváltozás után majdnem húsz esztendővel — az előrelépés első jelei.
Kisbaconnál véget ér Európa
Ameddig járhatónak mondható az út, addig tart ma Európa. Arra céloztak ezzel a helybeliek, nincs az az emberi türelem, mellyel ki lehetne várni, hogy Magyarhermányba aszfaltos úton juthasson el a látogató. Hiába ígérget az önkormányzat — mondták —, mi már senkinek nem hiszünk. Remény az aszfaltra azonban van, de nem azonnal, mert hamarosan földbe kerül az ivóvízhálózat fővezetéke, uniós alapokból megindul az infrastruktúra kiépítése. Két és fél milliárd régi lejbe kerül a megkezdett munkálat. A Fekete-patak és a Forrókút nevű forrás vizét vezeti a rendszerbe a munkálatokat végző bákói cég. A falu az év végéig Szárazajtával egy időben jut minőségi ivóvízhez. Azt is tervezik, hogy az ivóvízrendszer kiépítése után Kisbaconnal és a községközponttal közös szennyvízhálózatot építenek. Balog Irma nyugalmazott tanár, a nagybaconi községi tanács tagja elmondta, a település északi részén, Felszegben önerőből megkezdik a makadámburkolat feljavítását. A hermányiak megjegyezték: ,,olyan ott az úttest, mint a székely himnuszban!" Ha nem volna traktor és kaszálógép Van itt korszerű tejcsarnok, s ha keveset is, de kap pénzt jószága után a gazda. Visszakaptuk az erdővagyont, bővítik-modernizálják az új iskolát, de messze innen még az agráripar, nincs befektetés, számottevő vállalkozás — kifogásolták a férfiemberek. Ha van traktor, kaszálógép, nem azt jelenti, hogy nincs gond a mezőgazdasággal. Közel ott bandukol, ahol évtizedekkel ezelőtt. Bejöttek a termelők a patak laposába, felhagyottak a régen művelt domboldalak parcellái. Hatalmas a vadak pusztítása, sokba kerül a földparcellák bekerítése, nem érdemes befektetni, ha mindent elpusztít a vad. Akik így védték a terményt, kiöregedtek, a fiatalok meg nem folytatják, a föld nem hozza ki a befektetést. Ebben változást csak egy különleges törvényes szabályozás hozhatna — jegyeztük Pető József volt tanácsi képviselő értékelését. Itt minden megtermett a múltban, a termesztett takarmány is, de a szarvasok elpusztítják. A pityókát saját szükségletre megtermeljük. Felesleges kevés marad. Aki be tudja keríteni a földet, megőrzi a vadak ellen, annak lesz. Volt idő, amikor a pityókafelesleget el tudtuk cserélni regáti búzára. Annak is vége. Nem jönnek ide. Kevés a búzavetés. Cukorrépa számára itt nincs hely, takarmányrépát annyit vetnek, amennyi az állatoknak szükséges. A fű, a széna, ami értéket jelent. Erre alapozzuk az állattartást, nincs kimutatásom, de sejtem, hogy négyszázon felüli a szarvasmarhák száma. Nehéz megmondani, hogy ilyen helyzetben mit hoz a jövő, pedig a modern állattartás lenne az oda vezető út. Talán majd Máthé János unokái? Hermányban élni tudni kell, meg kell tanulni igazodni a hirtelen változásokhoz — derült ki a helyi értékelésekből. Talán majd az új nemzedék, mert ügyes, dolgos gyerekek a Máthé János-iskola tanulói. Látogatásunk alkalmával forró volt a hangulat, akkor írták a félévi felmérőt. Ilyés Attila tanár elmondta, jó kapcsolatokat ápolnak Mezőgyán testvértelepülés iskolájával, Gere Mózes tanár pedig azt, hogy a hermányi tanulók részt vesznek minden erdővidéki iskolai rendezvényen. Nemrég érkeztek haza egy magyarországi kiszállásról. Eredményeikről külön beszámolunk. Emelkedik azonban az új iskola az 1880-ban épült, régi mellett. A területet a helyi önkormányzat vásárolta meg, az építtető a megyei tanfelügyelőség. A régi szerkezetét megerősítik, korszerűsítik, felújítják a központi fűtést. Főleg a helybeli cigányság körében akkora a természetes szaporulat, hogy a bővítésre szükség volt, s így nem titok az sem, hogy meg kellett célozni egy romaprogramot is. ,,Sajnos, földszintes épületet terveztek. Ha emeletesre sikerült volna, nagyobb, tágasabb udvara maradt volna az egész iskolának. Így nincs hely játszótérnek, sportpályának, szabadtéri rendezvények számára" — jegyezte meg Balog Irma. A kivitelező a sepsiszentgyörgyi Consic Rt. egyik alvállalkozása, a nagybaconi Ceramica cég. Dimény Mónika igazgató elmondta, nincs gond a tanulólétszámmal: állandó a magyar gyerekek esetében, növekvő a romáknál. 168 iskolás és 78 óvodás a falu aranytartaléka. Nos, nekik kell megtalálniuk az utat a falu megújulása felé, megkeresniük azokat az erőket, melyekkel biztosítani tudják a megmaradást itt, a Dél-Hargita szívében. Mit lehetne hasznosítani? Az egyértelmű, hogy hiába várják a helybeliek a Hermányba özönlő befektetőket, munkahelyteremtőket anélkül, hogy valaki célzatosan odacsalogatná a helyi kincsek értékesítésében érdekelteket. Volt itt a múltban kőbányászat, kőfaragás, fazakalás, szénbánya a Fűrész patakában, földfestékek. A Varjúvár környékén az egykori meleg borvizekből féldrágakövek, opálok rakódtak le. Csiszolásukkal, értékesítésükkel soha nem próbálkoztak. Egy ötvös- s egy csiszolóműhely mellé csak piacot kellene keresni. Az opálékszer pénzt hozna a helyi befektetőnek. A Paphomlokán található szpekularit is féldrágakő az ékszeripar kiváló alapanyaga. Nem messze a falutól horzsakövet bányásztak évtizedekkel ezelőtt, az is feledésbe ment, pedig úgyszintén lenne piaca. Csak a falu határában tizenegy borvízforrást számoltunk meg, de a Barót vizének völgye kínálja a Fekete-pataki langyos borvizet, Cigánylábban, a Kakukkhegy alatt számos feltörés bugyog. Helyet a fehér iparnak! Meg akarta venni a Szénakertet egy idegen — magyarázták. Lehet azért, mert szép a hely, és két borvízforrás található ott. Összesen tíz helybelinek van itt kaszálója. Lehet, hogy az árban is kiegyeztek volna, de a vállalkozó nem jött vissza. Arra azonban, hogy visszahívják, tárgyaljanak, egyezkedjenek vele, nem akadt vállalkozó. Érdemes volna tanulmányt készíttetni arról, miként lehetne felhasználni a falu gazdag ásványvízkincsét. Helyet kell adni a turisztikának, a fehér iparnak. A jeget a helybeli Virág fogadó törte meg, ahol borvizes medence várja a fürdőzőket, nyári tanulótáborok szervezésének ideális helye. Nagy erő a faluban az erdővagyon, biztos gazdasági fogódzó a közbirtokosság. Kinek kellene Magyarhermányba csalogatnia a külföldi turistát, ha nem a helyieknek? Melyik az a település Erdővidék innenső szegletében, ahol természetes környezetében él a pisztráng, s a Kakukk-hegyi fenyvesekben számos nagyvad, a madarak királya, a siketfajd?! Ismerkedni kell a vadgazdaság fogalmával. Az épített örökségről, a református templomról, a Bodavaji vashámorról, a vasbányászat ipartörténetéről, Bodvaj hadtörténetéről még nem is szóltunk. Látogatásunk alkalmával született meg a gondolat, hogy rövid falufüzetet kell összeállítani, mely nemcsak a históriát, hanem a jelen kínálatát is magában foglalja. Szálláshelyeket kell teremteni az idegenforgalom számára. Örömmel újságolták, hogy a Rezesi borvíz közelében két fiatal, Balog Dezső és Balog Zsolt építkezni kezdett, s ott is körvonalazódik a turistaszállóhely. Nos, ha nem a baconi önkormányzatnak, akkor a falut szerető-kedvelő értelmiségieknek, vállalkozóknak, lelkes fiataloknak kell időt és anyagiakat áldozniuk arra, hogy a változó időben a változás igazi útjára léphessen Magyarhermány.
