A globalizáció árnyoldalai próbára teszik Németországot és Európát, de továbbra is kétségtelen, hogy „meg tudunk birkózni” a történelmi kihívással – mondta Angela Merkel tegnap Berlinben. A német kancellár kilenc pontból álló biztonságpolitikai programot mutatott be és jelezte, hogy a legutóbbi támadások után sem tervez változtatást az uniós külső határok védelmére és az EU–Törökország megállapodásra alapozott menekültpolitikájában.
A kancellár az utóbbi napok németországi támadásai miatt szabadságát megszakítva rendkívüli nemzetközi sajtótájékoztatót tartott, amelyen megismételte 11 hónappal ezelőtti híres kijelentését, miszerint Németország megbirkózik a menekültválsággal. Az Európa körüli válságok, a menekültek, a terrorizmus mind-mind a globalizáció „árnyoldalát, fonákját” jelentik, és Németországnak és Európának ezzel meg kell birkóznia. A würzburgi és az ansbachi támadás, amelyben az elkövetők meghaltak és összesen húszan megsebesültek, az eddigi adatok szerint iszlamista terrorcselekmény volt, amelyet Németországba menekültként érkezett emberek követtek el. A hatóságok mindent megtesznek a „megrázó, nyomasztó és elszomorító” bűncselekmények feltárásáért. A terroristák barbár cselekedeteikkel civilizációs tabukat döntöttek meg, és bomlasztani akarták mindazt, amiért a németek kiállnak: életformájukat, nyitottságukat, szolidaritásukat. A terroristák félelmet és civilizációk és vallások közötti gyűlöletet gerjesztenek, de Németország határozattan fellép mindez ellen – mondta Angela Merkel. A kancellár kilenc pontból álló terrorellenes biztonságpolitikai programot vázolt fel. Rámutatott, hogy a két merényletet olyan emberek követték el, akikre a támadásig nem figyeltek fel a biztonsági szervek. Ezért jobb korai figyelmeztető rendszerre van szükség. Továbbá meg kell erősíteni a rendőrséget és jobban be kell vonni a hadsereget (Bundeswehr) a terror elleni küzdelembe. Folytatni kell az internetes bűnözés ellen felállított hatóság kiépítését, fejleszteni szükséges a terrorizmus tudományos kutatását, javítani kell az uniós együttműködésen, szorosabbra kell fűzni az együttműködést az Egyesült Államokkal – a hírszerzés területén is –, és uniós szinten szigorítani kell a fegyvertartási szabályokat – sorolta. Kilencedik pontként a kitoloncolások következetesebb végrehajtását említette.
A kérdésre, hogy Németország háborúban áll-e, kiemelte, hogy nem az iszlám, hanem az iszlamista terrorizmus és az Iszlám Állam dzsihádista szervezet ellen kell harcolni, és ezt akár háborúnak is lehet nevezni. A menekülthelyzet európai uniós kezeléséről elmondta: 11 hónap alatt sok eredményt értek el, de kell még dolgozni, és csalódott, amiért néhány tagország nem mutat hajlandóságot a közös erőfeszítésekre.
