Az elszakadási tervben, amelyet egy bizottság dolgozott ki, kinyilvánítják, hogy a katalán nép joga egy saját alkotmányozó folyamat kezdeményezése. Erről népszavazást tartanának, majd kinyilvánítanák az elszakadást, elkészítenék a katalán köztársaság alkotmányát, amelyet egy újabb népszavazással ratifikálnának – áll az elfogadott előterjesztésben.
A szavazás és az azt megelőző parlamenti vita lényegében botrányba fulladt: a két függetlenségi párt kivételével minden politikai erő ellenezte a javaslat elfogadását, sőt, az arról tartott voksolást is. „Ez egy szomorú nap a demokráciának” – fogalmazott Inés Arrimadas, a Ciudadanos (Állampolgárok) nevű liberális középpárt frakcióvezetője. A szavazáson sem ők, sem a Spanyolországban kormányzó konzervatív Néppárt nem vett részt, sőt, el is hagyták az üléstermet. A szocialista párt sem voksolt. Az elszakadási menetrendet kizárólag az Együtt az igenért és Népi Egység nevű függetlenségi pártok szavazták meg, 72 támogató voksuk elég is volt az elfogadáshoz a 135 fős katalán parlamentben.
Mióta az elmúlt években felerősödtek a katalán függetlenségi törekvések, Katalónia most először szállt szembe nyíltan a spanyol alkotmánybírósággal, a szavazással lényegében átlépve egy törvényességi határt. Ugyanis az alkotmánybíróság decemberben megsemmisítette az önálló Katalónia létrehozásához vezető folyamat megindításáról szóló katalán parlamenti határozatot, és alkotmányellenesnek minősítette az elszakadási kezdeményezéseket. A katalán kormány már akkor jelezte, hogy nem engedelmeskedik a bíróság döntésének, és tovább folytatja munkáját a független Katalónia létrehozásáért. A spanyol kormány ezt az újabb parlamenti határozatot is az alkotmánybíróság elé viszi – jelentette be Soraya Sáenz de Santamaría miniszterelnök-helyettes, reagálva a katalán döntésre.
Mindeközben a katalán kormánynak más kihívással, saját válságával is szembe kell néznie: szeptember 28-án bizalmi szavazást tart a katalán parlament Carles Puigdemont katalán elnök személyéről. A politikus ezt maga kezdeményezte, miután a parlament leszavazta a kormányzat 2016-os költségvetési javaslatát, ráadásul nemcsak az ellenzék voksolt ellene, hanem a szövetségesként számon tartott Népi Egység nevű párt is. A katalán kormány támogatásuk nélkül kisebbségben van a törvényhozásban. A két politikai erőt csupán az köti össze, hogy mindketten elszakítanák Katalóniát Spanyolországtól, önálló államot teremtve, egyéb elképzeléseik, például a gazdaságról vagy a társadalomról teljesen eltérőek. Ez a – kezdetektől meglévő – feszültség tetőzött a költségvetési vitában. Ha az elnök megbukna a bizalmi szavazáson, az felülírhatná az elszakadással kapcsolatos terveket is.