Az elképzelés lényege, hogy az eddigi, körkörös övezeti felosztás helyett – amelyben a központ a legbelső, legmagasabb adójú zóna, ezt veszi körül a kicsivel olcsóbb B, majd a zömmel lakónegyedeket felölelő C zóna, a D kategóriába pedig csak néhány kisebb városszéli terület tartozik – az infrastruktúra pillanatnyi állapota legyen a legfontosabb adózási szempont, azaz a csatornázás, járda, úttest, közvilágítás hiányát vagy meglétét, illetve minőségét is beszámítsák. Ezenkívül a központtól, valamint az ipari övezettől való távolság és a közbiztonság mértéke (amely például a Felső-Váradi utcában alacsonyabb, mint a belvárosban) ér több vagy kevesebb pontot. Így nem fordulhat elő, hogy a gödrös Rózsa utcában ugyanannyi legyen az ingatlanadó, mint a szomszédos Tavasz utcában, amelyet már teljes egészében felújítottak.
Az új rendszer – ha a tanács elfogadja – minden utca évenkénti újraértékelésével jár, hiszen a korszerűsítés vagy az útburkolat felbontása változtat a helyzeten. A jövőben tehát előfordulhat, hogy A övezeti ingatlanok a C övezetbe kerülnek át, vagy fordítva, hogy egy D besorolású utca lakóinak a B övezetre kirótt (magasabb) adót kell majd befizetniük, néhány év múlva pedig megint más zóna szerint.
Antal Árpád nem látja akadályát a tervezet elfogadásának, mert a vonatkozó törvény nem kéri, hogy az övezeti felosztást földrajzi alapon végezzék el. Egyúttal azt is elmondta: az ingatlanadókat nem emelik Sepsiszentgyörgyön, a lehető legalacsonyabb szinten maradnak jövőben is.