A törökországi puccskísérlet után elindult folyamatok miatt felülvizsgálatra szorul a menekültválság közös kezeléséről kötött EU–Törökország megállapodás – mondta Bärbel Kofler, a német kormány emberi jogi és humanitárius segítségnyújtásért felelős megbízottja egy lapinterjúban. Azonban a berlini vezetés továbbra is kiáll a megállapodás mellett – hangoztatták a kormányszóvivői tájékoztatón Berlinben, jelezve, hogy nem mindenben értenek egyet „száz százalékig” a megbízottal. Az alku felrúgását amúgy hétfőn Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter is felvetette.
A megállapodás előfeltétele a jogállamiság érvényesülése, ez azonban Törökországban jelenleg nem biztosított, ezért helytelen, ha kiszervezünk jogállami döntéseket Törökországba – mondta Bärbel Kofler szociáldemokrata politikus, hangsúlyozva: az aktuális törökországi fejlemények fényében újra kell értékelni az EU–Törökország menekültügyi megállapodást. Az EU és Németország nem teheti meg, hogy nem vesz tudomást arról, hogy az afgánok, irakiak és irániak menedékjogi kérelmeit nem jogállami szabályok alapján dolgozzák fel Törökországban – fűzte hozzá a külügyminisztérium állományába tartozó kormánymegbízott. Törökország ugyan sok erőfeszítést tett a területén tartózkodó hárommillió szír állampolgár ellátásáért, és helyes, hogy az EU és Németország pénzügyi támogatást nyújt ehhez, de a megállapodás számos eleme nem működik, így például szíriai menekültek elenyészően csekély számban utazhattak be legális úton Törökországból az EU-ba.
Ulrike Demmer helyettes kormányszóvivő azonban berlini tájékoztatóján elmondta, hogy az EU és Németország továbbra is kiáll a megállapodás mellett, és abból indul ki, hogy valamennyi fél folytatja végrehajtását. Axel Schäfer külügyminisztériumi szóvivő hozzátette, hogy az emberi jogi megbízott különleges szerepben van, nem tartozik „egy az egyben” a kormányzati hierarchiába, és szabadon elmondhat a nyilvánosságban mindent, amit fontosnak tart. Kiemelte, hogy az EU–Törökország megállapodás ügyében nem egyezik száz százalékig a kormány és a megbízott véleménye. Hangsúlyozta, hogy az EU menekültügyi politikája nem merül ki a Törökországgal kötött egyezménnyel; „egy egész csomag további elképzelés és konkrét, végrehajtott intézkedés” tartozik hozzá, amelyek mindenekelőtt az uniós külső határ hatékonyabb biztosítását szolgálják.
Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter a Frankfurter Allgemeine Zeitung német lapban hétfőn kijelentette, hogy ha az EU nem szünteti meg a vízumkötelezettséget, Törökország arra kényszerül, hogy elálljon a menekültügyi megállapodástól. Aláhúzta, hogy az ankarai kormány konkrét menetrendet akar látni. „Ez jelentheti október elejét vagy közepét is, de a dátum rögzítését várjuk” – mondta.
A megállapodás szerint vissza kell küldeni a Törökországból a görög szigetekre március 20. óta érkezett, a görög hatóságok által elutasított menedékkérőket és a menedékjogi kérelem benyújtásától elzárkózó illegális határátlépőket. A megállapodás arról is rendelkezik, hogy felgyorsítják a Törökországgal szembeni uniós vízumkötelezettség feloldásáról 2013-ban kezdett tárgyalásokat. Az eredeti tervek szerint júliusban vezették volna be a vízummentességet, de Ankara nem teljesítette az EU 72 feltételének mindegyikét.