A sepsiszentgyörgyi református vártemplom adott otthont ebben az esztendőben a Bardocz-Bardócz-Bardóczy családok harmadik világtalálkozójának. Az érkező vendégeket a vártemplomi egyházközség lelkipásztora, Dezső András és a nagybaconi Bardócz István köszöntötte, majd a nőszövetség tagjai kínálmációval kedveskedtek.
A népes családok előtt a nagybaconi Bardócz família, Bardócz Sándor leszármazottja, Börzsönyi Erzsébet pesterzsébeti református lelkipásztor hirdetett igét (Zak. 2:9). A kézdivásárhelyi Beke Ernő – Bardocz leszármazott – ismertette a Bardoczok történetét, Bardocz Tünde sepsiszentgyörgyi vallásoktató pedig a vártemplom történetét. Bardocz István, a család Magyarországon élő tagja előadta Wass Albert Üzenet haza című versét. Az alkalomra faragott Bardocz-fogadótáblát készített Varga Csaba nagybaconi Bardocz leszármazott. Az eseményt emlékkopjával örökítették meg a vártemplom falai előtt, áldást mondott Börzsönyi János lelkipásztor. Felhangzott a magyar és a székely himnusz.
Újabb ismeretségek és barátságok a vendéglői terített asztalok mellett köttettek, ahol az összetartozás borát a sepsiszentgyörgyi Bardocz Tibor és a Futásfalváról érkezett Bardoczok képviseletében Bardocz Gábor szolgáltatta. Ünnepi tortával köszöntötték a 78. életévét töltő Bardocz Margitot. Közszemlére kerültek ismét a Bardocz-családfák, a nagybaconi és a futásfalvi Bardocz családok címeres zászlói.
– Ez a nemzetség 1603-ban még a Bardoczi nevet használta, mint a család is, az ősrégi erdővidéki település, Bardocz lakóiként – részletezte Bardocz Tünde. Nagybaconban Bardoczi Istvánt, Futásfalván Bardoczi Jánost és Szászfaluban Bardoczi Jakabot Basta főgenerális írta össze a császár és a király eskütételére.
1614-ben Baconban Bardocz János, Futásfalván Bardocz Pál és János, Kézdiszászfaluban pedig Bardocz Jakab nemes gyalogoskatona néven éltek. 1635-ben Futásfalván Bardocz Péter mint esküdt lófő (primipillus) fordul elő, ennek unokája János, Szászfaluban Bardocz Jakab fia, András és Bardocz György fia, István voltak bejegyezve. A baconi ág 1670-ben, a futásfalvi 1650-ben nyert nemesi levelet nagybaczoni, illetve futásfalvi előnévvel.
A Bardoczokkal a katonai, tudományos és gazdasági pályán találkozunk, ahol tisztességgel megállták helyüket. Bardocz Mózes I. Napóleon ellen Waterloonál harcolt, és vitézségi érdemjellel tüntették ki. Bardocz László 1848–49-ben mint székely huszár harcolt, fia, dr. Bardocz Lajos (1832–1899) jogász volt, később a kassai jogakadémia tanára, jeles író, munkásságával a műszaki irodalom terén is előkelő helyet szerzett magának: Felfedezések és találmányok története, A mechanika alapvonalai.
Bardocz Sándor tanító és népművész volt. Kétévi lisznyói tanítóskodás után vállalta az uzonkai tanító sorsát és a nehéz körülmények között élő, sokgyermekes család gondjait. Területet adományozott Uzonkafürdőn, ahol iskolát, kultúrházat és internátust épített. Uzonkai háza valóságos múzeum. 1989-ben hunyt el. Síremléke a nagybaconi temetőben található. Fia, Bardocz Barna jeles ötvösművész volt. Nagybaconban született 1946. október 10-én, elvégezte a budapesti iparművészeti főiskolát, később Győrben telepedett le. Földi pályája 62 évet tartott. Hazatért megpihenni a nagybaconi temetőbe. Emlékét egy úrvacsorai aranykehely őrzi, amelyet a nagybaconi református egyházközségnek adományozott.
