A sajtó által a szövegkörnyezetből kiragadott, eltorzított üzenetként értelmezi Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke azt a hírt, amely szerint a szövetség támogatná a Szociáldemokrata Párt által felvetett bizalmatlansági indítvány ötletét. Az elnök szerint a szövetség négy kérdésben is elégedetlen a Dacian Cioloş vezette kormány lépéseivel, de egy „uborkaszezonban” bedobott megbuktatási elképzeléssel nem tudnak egyetérteni, annak ellenére, hogy a kabinet megérdemelne egy ilyen indítványt.
Kelemen Hunor tételesen is ismertette szombaton Csomakőrösön a SIC Feszten, melyek azok a problémák, amelyek miatt az RMDSZ elégedetlensége egyre növekszik a kormánnyal szemben. A politikus elsőként egy általános, országos gondot említett: lassan augusztus végén járunk, és a mezőgazdasági támogatásokat – amelyek alanyi jogon járnak minden ezen a téren tevékenykedő állampolgárnak – a gazdák továbbra sem kapták meg.
A másik három ügy szervesen kötődik a magyarsághoz. Az első a csíksomlyói búcsú felvétele az UNESCO szellemi világörökségi jegyzékébe. Kelemen Hunor szerint 2011-ben nekiláttak, majd 2014-ben befejezték annak a dossziénak az összeállítását, amellyel kérelmezik ezt. Informálisan értesültek arról, hogy a világszervezet jóváhagyta a kérelmet, és az év végén Etiópiában sorra kerülő általános UNESCO-közgyűlésen a formális jóváhagyás is megtörténhet. „Az állam, amely javasol, az utolsó pillanatban visszavonhatja a dossziét. A külügyminisztérium a kulturális minisztériummal közösen másfél hónapja azon dolgozik, hogy azt a dossziét, amelyet szakemberek állítottak össze, amelyet a ferencesekkel, a gyulafehérvári érsekséggel együtt állítottak össze, s kulturális és egyházi szempontból is teljesen rendben van, azt Románia most vissza akarja vonni” – magyarázta az elnök. Mindez olyan körülmények között, hogy ez lenne Romániából az első olyan, a szellemi világörökség listájára való felkerülést célzó javaslat, amely a magyar, pontosabban az erdélyi magyar kultúrához köthető. „Dühös vagyok, mert egyszerűen nem értem a rációt, amely e döntés mögött áll, ha egyáltalán van ilyen” – fűzte hozzá.
Az Erdélyi Regionális Műemlékvédelmi Bizottságból, amely azon dolgozik, hogy a műemlékek helyreállítása szakszerűen történjék, két magyar szakembert minden indoklás nélkül kitiltottak – sorolta a következő sérelmet Kelemen Hunor. Gutman Szabolcsról, egy európai ismertségű műépítészről és Csóg Zsoltról, az egyik legeredményesebb erdélyi régészről van szó. Helyettük pedig két román történész kerül be, akikről sok mindent el lehet mondani, csak azt nem, hogy az erdélyi magyar építészeti örökség megőrzésének hívei, támogatói lennének. Magyarázat erre az indoklásra nincs – hívta fel a figyelmet a szövetségi elnök.
Negyedikként Kelemen Hunor a Magyar Pedagógusképző Intézet létrehozásának halogatását említette. A Cioloş-kormány immár tíz hónapja halogatja ezt az intézkedést, amelyet a törvény előír, a vonatkozó kormányhatározat szavatolja, illetve a költségvetési fedezet is elő van irányozva. Jelenleg a külügyminisztériumban van a javaslat, amely addig nem adja beleegyezését, amíg nem vizsgálják meg, milyen diplomáciai vonzatai vannak az intézet létrehozásának – részletezte az elnök. „Mi köze a külügyminisztériumnak ahhoz, hogy a romániai magyar pedagógusok belföldi továbbképzése miként történik?” – tette fel a kérdést Kelemen Hunor.
A szövetségi elnök ugyanakkor hangsúlyozta: tény, hogy az elégedetlenség és a düh növekszik mind a kormányfő, mind a kabinet irányába, ám ez nem jelenti azt, hogy az RMDSZ közösséget vállalna a szociáldemokratákkal egy ilyen politikai „uborkaszezonban” bedobott elképzelés kapcsán, mint amilyen egy esetleges bizalmatlansági indítvány.
