Romániai fürdőhelyek kategóriájában egyedülálló tanulmány készült Kovásznáról, de nemzetközi viszonylatban is kevesen büszkélkedhetnek ilyen tudományos felméréssel. Jelentősége abban áll, hogy Kovásznán — ,,Európa leggazdagabb szén-dioxid-feltöréseinek színhelyén" (Hankó Vilmos, 1896) — sikerült megnyugtató választ adni arra a kérdésre, hogy az évente több tízezer tonnányi (!) szén-dioxid-feltörés mennyi radioaktív kísérőanyagot hoz magával, és ez mekkora többlet-háttérsugárzással terheli a lakosságot.
A Magyar Tudományos Akadémia debreceni Atommagkutató Intézete (dr. Csige István radon-csoportvezető) által támogatott munkálatba hat évvel ezelőtt a Kőrösi Csoma Sándor Líceum román és magyar diákjai is besegítettek. Megfelelő kiképzés után a detektorok lakásokban történő elhelyezésében, majd kb. egy év elteltével azok begyűjtésében működtek közre. A több mint száz műszernek egyszerre kellett ,,startolnia", majd a munkálat végén egyszerre kellett leállítani az expozíciót, ehhez volt szükséges a diákok segítsége. Az ún. alfa-sugárzás által keltett többmilliónyi nyom számlálása, az eredmények kiértékelése azóta tart. Meggyőződésünk, hogy az egykori diákok, de Kovászna lakói is örömmel értesülnek annak a kutatásnak az eredményeiről, melyben részt vettek, és amely végül is nemrég a IV. Kárpát-medencei Környezettudományi Konferencián (Debrecen, 2008. március 28—29.) került bemutatásra nagy érdeklődés közepette.
Az 1980-as évek elején az akkoriban népszerű tudományos hetilap (A Hét) hasábjain olvashattunk először arról, hogy rejtélyes okból Kovászna és Hargita megye élenjáró az országos rákos megbetegedési statisztikákban. A cikk szerzője arra gyanakodott, hogy a posztvulkanikus eredetű szén-dioxiddal felszínre érkező radioaktív kísérőanyag lehet a bűnös, de bizonyítani akkoriban a méréstechnika korabeli színvonala miatt nem lehetett ezt a hipotézist. (A lap főszerkesztője — saját bevallása szerint — ,,kikapott" az információ közzététele miatt, de a kényes kérdés felvállalása nem volt hiábavaló, amint az a következőkből kiderül.)
A radon radioaktív nemesgáz, a földkéregben levő uránium, illetve a tórium radioaktív bomlási sorainak a terméke. Gázállapotából eredően könnyen mozog felfelé, főképp olyan helyeken, ahol tektonikai repedéshálózat létezik, és ezen keresztül más geogázok is (szén-dioxid, metán stb.) törekednek a felszínre. Ily módon érkezhet be a radon a lakások légterébe.
Az emberi test bőrének külső felületei tökéletes védelmet nyújtanak a radontól származó sugárzás ellen. Baj csak akkor következhet be, ha a légzéssel bekerül a szervezetbe. A légutak, hörgők, tüdők belső falai, a nyirokrendszer stb. védtelen az alfa-sugárzással szemben, amely végeredményben hatalmas sebességgel (~20 000 km/s) kipattanó héliumatommag. Mondhatni: atomi méretű ,,puskagolyó", melynek százszázalékos a találati valószínűsége lágy szövetek esetében. Magyarán: holtbiztos, hogy kárt okoz abban a sejtben, amelybe becsapódott.
A mellékelt térképen Kovászna város belterületének körvonalai láthatók, ezzel magyarázható az alakzat szokatlan szögletessége. A színkód alapján, a bejelölt közismert helyszínek segítségével fogalmat alkothatunk a kovásznai lakásokban mért radonaktivitás-koncentrációkról. A Romániában érvényben levő szabványok szerint a 200—600 Bq/m3 értékek már a figyelmeztetési szintbe lépnek, de ez még nem ok a pánikra, aggodalomra, mert a civil sugárvédelmi gondolkodásmódra a túlméretezett óvatosság jellemző. A 600 Bq/m3 alatt azt kell értenünk, hogy a lakásban a légtér egy köbméterében másodperceként 600 radonatommag robban szét, kilövellve a 600 alfa-részecskét. Ne riadjunk meg, mert az emberi szervezetben — abszolút normális körülmények közt — kb. 8000 nukleáris bomlás történik másodpercenként. Ha például almát eszünk, akkor nemsokára a kálium 40-es izotópja kezd ,,csörömpölni" szervezetünkben, és így tovább, és így tovább.
A kovásznai munkálattal párhuzamosan Gyergyóremetéről is készült radontérkép. Azért esett rá a választás, mert a helység ún. piroklasztitokon (a Görgényi-havasok egykori vulkáni működésének törmelékein) fekszik, és feltűnően magas a rákbetegség-mutatója. Mindezek ellenére az ottani radoneredmények még a figyelmeztetési szintet sem érik el! Tehát van, amin gondolkodni... Úgy néz ki, a radon mentesül a ,,bűnös" gyanú alól, de eközben marad a szomorú valóság. Itt állunk — mi, székelyek — az ország közepén, Románia két koldusszegény megyéjében, és ráadásul mi vagyunk a legbetegebbek. Amint az a konferencián elhangzott, a térképek szerzőinek szándékukban áll a pontos tényállást hivatalos közlemény formájában is eljuttatni a helyi közigazgatás illetékes hivatalaihoz. A kovásznai gyógyászati mofettaterek tudományos felmérése egy másik, párhuzamos program keretében történik (Csige—Gyila, 1996—2008.) Érdekességként: a történelmi Bardócz-mofettában és közelében 15 000—20 000 Bq/m3 értékeket mértek. Még ez sem sok! Némely külföldi fürdőhelyeken, bányavidékeken tízszer, százszor ekkora sugárzások is mérhetők, ezek már sugárvédelmi gondokat okoznak.
Végezetül hadd mutassuk be a tanulmány szerzőit. Dr. Csige István a Hortobágy szülötte. A világ legrangosabb atomkutató központjaiban (Dubna, Kalifornia, Massachusetts stb.) vált a szakterület tudósává. Bejárta a nagyvilágot, de a Székelyföld különösen megragadhatta a figyelmét, mert feleséget Kézdivásárhelyről választott. Hazajön Háromszékre — így szokta mondani. Csegzi Sándorban a közismert politikust, Marosvásárhely alpolgármesterét ismerhetjük fel, aki rengeteg teendője mellett fizikusi doktori értekezésén dolgozik, és nem utolsósorban szenvedélyes, tántoríthatatlan tanárember.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
