Az egész ügy ott kezdődött, hogy a brazil fővárosban levő román sportolók arra panaszkodtak – névtelenül –, hogy a felszerelés gyenge minőségű, több ruhadarab elszakadt, kinyúlt vagy színét vesztette. A felszerelést az olasz Kappa cég gyártotta, de a ruhadarabok címkéjén a francia Sol’s Europe neve szerepel. A Román Olimpiai Bizottság közbeszerzésen választotta ezt a céget, az üzletet a Pax Creative vállalat közvetítette. Ennek képviselői pedig elismerték, hogy a román olimpiai csapat hamisított felszereléssel utazott Rióba, de állításuk szerint túl későn szereztek tudomást a helyzetről. Amúgy a román olimpikonok felszerelése 130 ezer euróba került – szóval valakinek, esetleg valakiknek igazán szép summa landolt a bankszámláján, ami fedezhet egy újabb luxusautót vagy egy többhetes nyaralást...
A sportolók ruhabotránya és a gyenge olimpia szereplés is hozzájárult a Román Olimpiai és Sportbizottság elnöke, Alin Petrache lemondásához. Petrache néhány nappal ezelőtt bejelentette: a riói olimpia után benyújtja lemondását, és erre kéri a bizottság alelnökeit és vezetőtestületei­nek tagjait is. Az elnök arra hivatkozott, hogy a nyári játékok után alaposan ki kell elemezni a román sportolók felkészülését, eredményeit, és a szervezeti hierarchiának nem szabad befolyásolnia az elemzés menetét. A sportvezető mind a sportolóktól, mind a közvéleménytől elnézést kért a Rióba utazott román sportolók felszerelésének megkérdőjelezhető minősége miatt. Közölte: belső vizsgálatot indít az olimpiai bizottságnál, hogy kiderüljön, kik a felelősek ezért.
Kérdés viszont, hogy ez a bocsánatkérés mit segít ezen a szégyenteljes helyzeten. A Rióba utazott romániai sportolók egy életen át készültek az olimpiára, számukra az ott elnyerhető érem jelenti a csúcsot. Átutaztak a világ másik felére, büszkén viselve a piros-sárga-kék színeket, képviselve ezt a „nagyszerű” országot – és köszönetképpen egy pénzéhes hiéna hamisított felszereléssel látta el őket. Jelenleg az egész világ a romániai sportolókon röhög, akik meg itthon maradtak, távol a világ zajától, vígan, tenyerüket összedörzsölve már azon törik a fejüket, miként tudnák ezt az egészet büntetés nélkül megúszni, valaki másra kenni. Mert Romániában minden lehetséges.
A nyári olimpia új világot ígért, legalábbis a mottója szerint, de napjainkban szinte semmi nem maradt az olimpia szelleméből, a toleranciából, az elfogadásból és a tisztességes versenyből. Romániában nincs pénz a sportra, sőt, a kormány éppen az olimpia évében csökkentette a sportra szánt kiadásokat. A lakosság többségét pedig csak akkor érdekli egy bizonyos sportág, ha sportolói az első háromban végeznek – márpedig ezt mindennek lehet nevezni, csak szurkolásnak és biztatásnak nem. Persze néhány sportoló mentalitásán is kellene még változtatni, de mindezeket figyelembe véve nem is csoda, ha a román sport mélypontra ért. Sőt, ha nem térítik jó útra, négy év múlva Tokióban talán ennél is rosszabb lesz...