Ahhoz, hogy az orvos, akár kórházi alkalmazott, akár külsős, részmunkaidős szerződést aláírjon, konkrétan kell ismernie, hogy mennyi az órabére. Nem lehet úgy szerződni, hogy ha lesz pénz, akkor százszázalékos pótlékot kap, ha nem lesz pénz, akkor felét – szögezi le Antal igazgató. Szerinte  minden orvos, aki dolgozik a napi munkaidőn túl, hétvégén, karácsonykor, húsvétkor, szilveszter éjszakáján, elvárja, hogy a maximumot kapja, és ez érthető is, hisz a fizetések nem versenyképesek a nyugati bérekhez képest.
Zsaroló intézkedés
Jelenleg az orvosnak egyetlen munkaszerződése van a kórházzal, abban szerepel az ügyelet is, amiért adott összeget kap, kevesebbet-többet, ahogy a törvények változtak. Például a belgyógyászaton tizennégyen ügyeleteznek, ott havonta egy-két ügyelet jutott egy orvosnak, de a pszichiátrián, nőgyógyászaton, sebészeten, radiológián hatot-hetet ügyeleteznek havonta – magyarázta az igazgató.
Az egészségügyi miniszter által javasolt modell szerint hétköznap 25–75 százalék között, hétvégén és ünnepnapon 50–100 százalék között határozható meg az ügyeleti pótlék, függetlenül attól, hogy az illető orvos a kórház állandó alkalmazottja vagy külsős, ezt a pénzt viszont a kórházaknak kell előteremteniük. „Eddig a kórházban dolgozó orvosnak kötelező volt ügyeletezni annyit, amennyire szükség volt. Ezentúl havi egy kötelező ügyelet lesz, a többit pótlékokkal együtt kell fizetni. A kórházi alkalmazott orvosoknak napi hétórás a munkaidejük, amiből hatot töltenek el naponta a kórházban, a többit ügyeletben dolgozzák le, hogy meglegyen a napi hét óra. Ez beleszámít a munkaprogramjukba. Az efölött végzett ügyelet többletnek számít. A külsősöknek, akiknek nem itt van a munkahelyük, nincs egyetlen kötelező ügyeletük sem havonta, számukra minden ügyelet pluszmunka.”
Könnyen kiszámítható, hogy októbertől milyen pluszkiadásokra számíthat a kórház, de az említett körülmények miatt az anyagiaktól függetlenül is kérdéses az ügyeletek lefödése. Jelenleg havi 180–200 ezer lej a megyei kórház havi ügyeleti költsége, az új rendelkezés fé­nyében ez legkevesebb másfélszeresére növekszik, amit nincs, ahonnan előteremteni. Egy főorvos jelenlegi ügyeleti órabére hétköznap 18 lej, hétvégén 22 lej, így is alulfizetett ez a szolgálat, nem éri meg egy bizonytalan szerződésbe belemenniük – véli Antal doktor. Mint mondta, sok orvoskollégája egészségügyi problémákkal küzd, vannak közöttük magas vérnyomással, szívpanaszokkal küzdők, cukorbetegek, de az is előfordul, hogy egy orvos délelőtt kemoterápiára jár, délután rendel, vagy egészségi okokból nem tud éjszakai szolgálatot vállalni.
„Aki a minisztériumban ezt megszavazta, és ilyen amatőr módon változtatott ezen a törvényen, annak eszközt is kellene adnia a jogszabály alkalmazásához. Nem lehet zsarolni az orvost a munkahelyével, állásával. Tehát olyannak kell lennie a szerződésnek, hogy mindkét félnek megfeleljen. Azok a modellek, amelyek megjelentek, ennek nem felelnek meg. Egy sürgősségi kórházban nem pizsamában ügyeleteznek az orvosok, állandó készenlétben állnak. Az ügyeletekben történik a legtöbb súlyos eset. Aki ügyeletezik, az a bőrét viszi vásárra, mert nem tudja, mikor jön egy olyan eset, amelyet nem biztos, hogy a legmegfelelőbben tud kezelni, műhiba keletkezhet, abból pedig per születhet. A jelenlegi malpraxis-szerződés, amelyet a biztosítóval köt az orvos, behatárolt. A belgyógyászati szakmákban húszezer euró, a sebészeti szakmákban hatvanezer euró, viszont a megnyert perek egy-két, olykor hárommillió eurós kártérítésről szólnak. Tehát egy orvosnak több minden miatt nem éri meg, hogy ügyeletezzen. Itt már rég nem a hippokratészi esküről van szó, hanem a felelősségről.”
Mi lesz októbertől?
A sepsiszentgyörgyi megyei kórházban jelenleg tizenkét ügyeleti vonal működik. A nem sürgősségi osztályokon összevont az ügyelet. A tizenkét sürgősségi vonal mellett van egy másodvonal, otthoni ügyeletes, akit szükség esetén be lehet hívni, de ezt nem fizetik – ismerteti az igazgató. Nincs szabályozás a behívós ügyeletre, de a törvény bizonyos  esetekben azt írja elő, hogy két orvos műtsön, ezért kell fenntartani például a sebészeten, a nőgyógyászaton a másodvonalat.
Országos szinten tizenháromezer orvos hiányzik, a háromszéki megyei kórházban nem számokban mérik az orvoshiányt, annál sokkal nagyobb baj, hogy vannak osztályok, ahol ha az egyetlen medikus elmegy szabadságra – mint például az onkológián és a reumatológián –, a megye szakorvos nélkül marad. A fertőző gyermekosztályon nyugdíjas orvost kellett behívni az egyetlen szabadságoló szakember helyébe, a neurológián nincs folyamatos ügyeleti vonal – és sorolhatnánk.
A kórházaknak egy hónapjuk van arra, hogy az orvosokkal megkössék az új ügyeleti szerződéseket, s bár lehetőségük lenne arra, hogy alkudozzanak, milyen arányú pótlékot biztosítanak a pluszórákra, anyagi eszköz hiányában tehetetlenek. Antal Álmos szerint előfordulhat, hogy egy orvos megkötné a szerződést még ilyen előnytelen körülmények között is, de kiköti, hogy csak havi két hétköznapi és két hétvégi ügyeletet vállal, vagy adott osztályon egyik orvos belemenne a feltételekbe, a másik nem, csakhogy a jogszabályhoz csatolt modell nem ad ilyen lehetőséget a kórházvezetőknek. Ráadásul a szerződés bármikor felmondható, a harmincnapos kivárási idő után az orvos azt mondhatja, tovább nem ügyeletezik.
„Nem ijesztgetni akarunk, de nem tudjuk, hogy mi lesz októbertől. Az ügyelet sem így, sem úgy nincs kellőképpen  megfizetve, ha rendel valaki a magánrendelőben, amit ott keres, azt ügyeleti órabérrel nehéz utolérni. Tehát ha egy orvos pluszpénzt akar keresni, akkor magánrendelőben rendel, nem megy ügyeletbe a kórházba, hogy a mentő hozza a súlyosabbnál súlyosabb eseteket. Ezért meg kellene becsülni az ügyeletező orvost, mert életet ment. Nem pánikot akarunk kelteni, nem zavart, nem fenyegetünk senkit, de ez van. Egyelőre működik az ügyeletes ellátás a megyei kórházban – hogy októbertől mi lesz, nem tudom.”