A Háromszék 2008. május 9-i számában a Markó ne jöjjön többet Kézdivásárhelyre címmel megjelent cikk szerint a volt csavargyári alkalmazottak május 6-án a Vigadó emeleti kistermében tartott közgyűlésen elmarasztalóan nyilatkoztak rólam.
A volt csavargyár munkaközösségének képviselői több évvel ezelőtt valóban megkerestek, és közölték, hogy találkozni szeretnének a mai Állami Privatizációs Hatóság (AVAS) akkori jogelődjének (akkor APAPS, korábban FPS) vezetőségével. A több mint harmincfős csavargyári küldöttséget a szenátus épületében fogadtam/fogadtuk, majd átmentem velük az említett hatóság székhelyére (volt Elvila-székház). Ott Iacob Zelenco akkori államtitkár (az intézmény második embere, akivel már korábban egyeztettem a megbeszélés időpontját) ötödmagával fogadott minket (a több mint harminc egykori csavargyári alkalmazottat és jómagamat). A találkozó kb. egy órát, 1 óra 15 percet tartott. Az államtitkár és munkatársai nem találtak rendellenességeket a privatizációs iratokban, csupán azt jegyezték meg, hogy a környezetvédelmi illeték esetében van valami hátralék. A küldöttség tagjaival együtt érkeztem a tárgyalóterembe, és egyszerre hagytuk el azt. Talán a több mint harminc személy közül akadnak olyanok, akik erre emlékeznek. A delegáció néhány tagja szeretett volna Ovidiu Muşetescu miniszterrel, az APAPS akkori elnökével is találkozni (aki éppen akkor hosszan tárgyalt a Zsil völgyéből érkezett népes küldöttség megbízottaival) — abban maradtunk, hogy a következő hetekben ezt a találkozót összehozzuk, és addig e kérdésben nem nyilatkozunk. Két nappal a kézdivásárhelyiek ottjárta után, bukaresti küldetésük kapcsán egy fővárosi román nyelvű, nagy példányszámú napilapban támadó, elmarasztaló cikk jelent meg az APAPS vezetőségéről. A fő érintett személyesen megkeresett a szenátusban, és elém terítette a lapot. Értésemre adta, hogy ezt így nem szabad csinálni, az egész intézményben nagy a felháborodás a ,,hátbatámadás" miatt. Meg volt győződve, hogy én vagyok a cikk értelmi szerzője. Tény, hogy a kézdivásárhelyieket én vittem oda, de az említett cikkhez semmi közöm nem volt (talán a volt csavargyári küldöttség tagjai közül vannak, akik tudnak születésének körülményeiről), s ahogy a ,,harmincakkal" odamentem, megtettem volna a ,,négyekkel" is. Az újságcikk azonban egyik napról a másikra kihúzta lábam alól a szőnyeget, mozgásterem, tárgyalási lehetőségem az APAPS vonatkozásában nullára csökkent. Leegyszerűsítve: ha egy dologban ma valaki segítségét kérem, holnap azt kipellengérezem, a sajtóban elverem rajta a port, holnapután már nem mehetek hozzá újra, hogy segítségét kérjem.
Tudom, hogy a hajdani csavargyári alkalmazottak között — az egykor tekintélyes, jól menő vállalat sorsának alakulása miatt — vannak csalódott, elkedvetlenedett, elkeseredett és felháborodott emberek. Nem alaptalanul, megértem. De ez nem szolgáltathat okot és jogot senkinek, hogy — egy dolgot összefüggéseiből kiragadva, az előzményeket teljesen mellőzve — mást (enyhén szólva) elmarasztaljon, még akkor sem, ha politikáról vagy ahhoz kapcsolódó területről van szó.
Tisztelettel,
NÉMETH CSABA szenátor, Kézdivásárhely
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
