Kolozsvár csak akkor lehet az erdélyi magyar kultúra fővárosa, ha energiáit nemcsak önmagára fordítja, hanem egész Erdélyt képes ellátni kultúrával – vélik a Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozat keretében szervezett pódiumbeszélgetés résztvevői.
A gondolatot Markó Béla költő, az RMDSZ volt elnöke fogalmazta meg, aki szerint Kolozsvár már most is a magyar kultúra második legfontosabb központja Budapest után. Több mint tízezer magyar diák tanul a városban, Erdélyben itt a legnagyobb a magyar értelmiségi koncentráció, és itt székel megannyi kulturális intézmény, szervezet, amely regionális szerepet tölt be. „Nem az a kérdés, hogy Kolozsvár biztosítani tudja-e maga számára az utánpótlást. Egész Erdélyt kell ellátnia, mert így válhat igazán fővárosunkká” – jelentette ki. Példaként hozta fel a köznyelvben meghonosodott formákat, amelyek egy-egy város rangját jelzik. Eszerint a sepsiszentgyörgyiek felmennek, a marosvásárhelyiek és a nagyváradiak viszont csak átmennek Kolozsvárra, minden erdélyi azonban felmegy Budapestre és lemegy Bukarestbe.
Kolozsvár 1989 utáni története legjobb pillanatát éli, kultúrában Bukarestnél is többet nyújt – legalábbis így látja Kelemen Hunor jelenlegi RMDSZ-elnök, volt művelődési miniszter. „Kérdés, hogy meg akarja-e, meg tudja-e őrizni ezt az irányt”, és az is fontos, hogy milyen a város helyzete Európa nagy kulturális centrumaihoz képest, mert „Kolozsvár többnyire Európa perifériáján volt főváros”. Kelemen Hunor elengedhetetlennek tartja, hogy a kiemelt kulturális intézményeket továbbra is a központi költségvetésből támogassák.
Visky András író, dramaturg, a Kolozsvári Állami Magyar Színház művészeti vezetője a kultúra átalakulásáról beszélt. Mint megjegyezte: semmilyen kulturális produkció nem tudja úgy lekötni a mai embereket, mint a háromdimenziós épületvetítés a Szent Mihály-templom falán. Hozzátette: a pénteki nyolcperces produkciót néma áhítattal figyelte a több tízezres tömeg, hasonló áhítatot a hagyományos kulturális produkciók már nem tudnak kiváltani. „Határhídon állunk. Látjuk azt a világot, amely eltűnik. Ha siratjuk, ha nem, akkor is eltűnik – állapította meg –, ezért kell a kultúra új irányaira figyelni, például a populáris zenére és a gasztrokultúrára.”
Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója azt tartja gondnak, hogy 1989 után nem alakult ki a kolozsvári és az erdélyi magyarságban a mecenatúra kultúrája; szerinte olyan intézményre lenne szükség, amely a vállalkozói szférából képes megszerezni a pénzt a magyar kultúra támogatására.
Közös felelősségünk a jövő alakítása
A legutóbbi magyarországi választások óta – amelyen a külhoni magyar állampolgárok is részt vehettek – immár a magyarországi és erdélyi magyaroknak közös felelősségük a magyar nemzet jövőjének az alakítása – jelentette ki Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, aki a Kolozsvári Magyar Napok zárórendezvényén köszöntötte a több tízezres közönséget a város főterén. Kijelentette: „Októberben is közösen kell dönteni, hogy kikkel akarunk együtt élni, veszélynek tesszük-e ki kultúránkat, polgárainkat, törvényeinket. Olyan jövőt kell építeni, amelyben mindenki a saját országában élhet teljes életet, ahol büszke lehet nemzeti kultúrájára, ahol tanulhat, élhet és boldogulhat.” Biztosította hallgatóságát, hogy a magyar kormány ezen az úton halad: „Nemcsak szavakban hirdetjük az összetartozást, hanem akarunk és tudunk is segíteni a külhonban élőknek. Mindent megteszünk azért is, hogy a kormány folytassa a munkát a kétoldalú kapcsolatok javítására.”
Emil Boc, Kolozsvár polgármestere köszönetet mondott a szervezőknek azért, hogy olyan magyar napokat szerveztek, amelyek a városnapokkal együtt Kolozsvár erős márkái, büszkeségei. Boc szerint Kolozsvár magyar és román közösségének közösen sikerült az együttélés modelljévé tennie a várost az egész ország és Európa számára. „A történelmet nem tudjuk megváltoztatni, legfeljebb tanulhatunk belőle, de a jelent és a jövőt jobbá tudjuk tenni a kölcsönös tisztelettel, elfogadván, hogy mindannyian otthon vagyunk itt, Kolozsváron” – mondotta, és kifejezte reményét, hogy közösen sikerül azt is elérni, hogy 2021-ben Kolozsvár legyen Európa kulturális fővárosa.
Gergely Balázs, a magyar napokat szervező Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke záróbeszédében azt is szóvá tette, hogy a román médiában példátlan támadás érte a rendezvényt. Arra utalt, hogy a román közszolgálati televízió híradása alapján a rendőrség is vizsgálja: a Beatrice koncertjén kivetített Hitler- és Sztálin-képek a háborús bűnösök dicsőítésének minősülnek-e. „Ne higgyetek abban, amit a média próbál sulykolni. Higgyetek a szemeteknek, a saját tapasztalatotoknak!” – szólította fel a hallgatóságot.
A záró gálán közölték: a Kolozsvári Magyar Napok közönsége 23 ezer lejt adakozott az Életfa Egyesület Én is szeretnék játszani programjára. A pénzből vásárolják meg az első olyan hintát, amelyet mozgássérültek is használhatnak.
A Kolozsvári Magyar Napokat az Omega együttes koncertje zárta.
