Amint a helynök elmondta: a püspök maradványait tartalmazó fakoporsót kivették a kripta eddig elfalazott cellájából és egy érckoporsóba helyezték. Hozzátette: a székesegyház déli mellékkápolnájába szarkofág alakú kőkoporsót készítenek, és ebbe kerül majd a püspök maradványait tartalmazó érckoporsó. Az érseki helynök szerint mindezzel azt szeretnék lehetővé tenni, hogy bárki leróhassa kegyeletét a boldog emlékezetű püspök előtt, és imádkozhasson boldoggá, majd szentté avatásáért. Potyó Ferenc hozzátette: Márton Áron tisztelete eddig is sok embert vonzott a gyulafehérvári székesegyházba, akik imájukban a püspök közbenjárását kérték, és koszorúkat, kokárdákat helyeztek el a kripta elé. A kedvükért mindig kinyitották az altemplom bejáratát, de nehézkes volt a lejutás. Ezen próbálnak változtatni azzal, hogy a hamvak a templomba kerülnek.
A helynök szerint a sírkamra kibontása után megállapították, hogy Márton Áron koporsója ép maradt, csupán az alsó deszkái kezdtek korhadni, a püspök teste mumifikálódott, temetkezési öltözete nem foszlott szét. Hozzátette, a püspök teste akkor válik ereklyévé, ha megtörtént a boldoggá avatása. Felidézte: Márton Áron nem a börtönben halt meg, így nem tekinthető az egyház vértanújának. Ezért a boldoggá avatásához egy olyan csoda leírása is szükséges, amely a közbenjárására történt. Ez egy orvosilag megmagyarázhatatlan gyógyulás leírása lehet, amely azt követően következett be, hogy a gyógyulás érdekében Márton Áron közbenjárásáért imádkoztak.
Potyó Ferenc beszámolt arról is, hogy Márton Áron kőszarkofágját szeptember 29-én, halála 36. évfordulóján leplezik le egy ünnepi szentmise keretében, amelyre a romániai katolikus püspöki kar valamennyi tagját, a testvéregyházak püspökeit és a magyar kormány képviselőit is meghívták.
A gyulafehérvári római katolikus főegyházmegyét 1939 és 1980 között vezető Márton Áron püspök a 20. századi erdélyi magyar közélet egyik legkiemelkedőbb alakja volt.