Ha valaki fel akarja vetni a második világháború után meghúzott határok kérdését, akkor a magyar–román határ ügyére is ki kell térni – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök egy, a Bloomberg hírügynökségnek adott interjúban – írja a Krónika. Az orosz elnöki hivatal honlapjára pénteken felkerült interjúban a riporter az aznap Vlagyivosztokban megtartott, Putyin és Abe Sindzo japán miniszterelnök közötti találkozó kapcsán feltette a kérdést: hajlandó lenne-e Moszkva visszaadni Japánnak a Kuril-szigetek egy részét a szorosabb gazdasági együttműködés fejében, és a Balti-tenger partján található orosz enklávé, Kalinyingrád – a korábbi Kelet-Poroszország – ügyét is felvetette.
Putyin a Kuril-szigetek kapcsán leszögezte: Oroszország nem adja el területeit. „Olyan megoldást kell találni, amely nyomán egyik felet sem éri kár, amely nyomán egyik fél sem érzi magát sem nyertesnek, sem vesztesnek” – mutatott rá az orosz elnök. A Kínával fennálló területi viták rendezése kapcsán kifejtette: Kínának sem adtak semmilyen területeket.
„Azok a területek vitatottak voltak, és negyven éven keresztül tárgyaltunk a Kínai Népköztársasággal, míg végül megállapodtunk. A terület egy részét Oroszország kapta, a másokat Kína. Alapvető különbség van a Japánhoz kapcsolódó történet és a Kínával folytatott tárgyalásaink között. A japán probléma a második világháború nyomán állt elő, és a második világháborút követő nemzetközi egyezmények tárgyalják, miközben a kínai partnereinkkel a határról folytatott egyeztetéseknek semmi közük a második világháborúhoz vagy bármely más katonai konfliktushoz” – szögezte le Putyin.
A Kalinyingrádra vonatkozó megjegyzésre – amely kapcsán a riporter közbevetette: az csak tréfa volt – Putyin szintén komolyan válaszolt. „Félretéve a viccet, ha valaki felül akarja vizsgálni a második világháború kimenetelét, akkor tárgyalhatunk. De akkor nem csupán Kalinyingrádról kell tárgyalnunk, hanem Németország keleti részéről, az egykor Lengyelország részét képező Lvov városáról, és így tovább. És ott van a listán Magyarország és Románia is” – tette hozzá Putyin, megjegyezve: Kalinyingrád ügye Pandóra szelencéjét nyitná ki.
Ki lesz a következő elnök?
Ugyanebben az interjúban Putyin beszélt a jövőjéről is. Még nem döntötte el, indul-e a 2018-as elnökválasztáson, de azt megfogalmazta, hogy Oroszország új vezetőjének fiatal és érett embernek kell lennie. Rámutatott, hogy Oroszországban szeptemberben parlamenti választások lesznek, és az elnökválasztásig még további csaknem két év van hátra. „Ezért abszolút korai még erről beszélni. Tudja, a modern, gyorsan változó világban egyszerűen káros erről beszélni” – tette hozzá.
Mint mondta, Oroszországban egyelőre az olyan kitűzött feladatokra kell összpontosítani, mint az életszínvonal-emelés, valamint a gazdaság, a szociális szféra és az ország védelmi képességének erősítése. „Ezen feladatok teljesítésének függvényében nézzük meg aztán, hogyan szervezzük meg a 2018-as választási kampányt, és kinek kell abban részt vennie” – mondotta Putyin.
