Baj van Köpecbányán

2008. május 17., szombat, Roma szombat

Romos székház

Mózes László felvétele

Május elején Köpecen egy összeszólalkozást követően Pál Istvánt és Romeo Titi Smântânăt kaszával és vasvillával támadta meg a köpecbányai Marius Archindean meg egy kiskorú társa.

A felháborodott köpeciek elől a két romának sikerült elmenekülnie, de a magyarság megelégelvén az évek óta tartó, ,,kibírhatatlannak és megalázónak" tartott helyzetet, elindult saját magának igazságot szolgáltatni. A romák azt állítják, sikerült is: házaikat és háztartási berendezéseiket tették tönkre, káruk tetemes. Az eltelt időszakban a polgármesteri hivatalban két gyűlésen, illetve Köpecen több száz ember részvételével falugyűlésen kerestek megoldást. Mindannak ellenére, hogy Nagy István polgármester segítséget, a rendőrség parancsnoka, Valentin Bulgariu bocsánatot kért a közösségtől, és határozottabb fellépést ígért, a helyiek kitartanak követelésük mellett: a romák költözzenek el Köpecbányáról, mindenki menjen oda, ahova személyazonossági igazolványa szól.

Az ellenérzések oka

A két közösség közötti, szívélyesnek nem mondható kapcsolat közel húsz esztendőre tekint vissza. A köpeci bányavállalat által üresen hagyott, illetve a volt megyei vízszolgáltató tulajdonából a helyi vízszolgáltató, a Goscom Rt. kezelésébe átkerült, nagyrészt kihasználatlan épületeket meglehetősen hamar felfedezték az oltszemi, vargyasi, kácai és ágostonfalvi romák, s be is költöztek. A munka nélküli, jóformán csak gyermeksegélyből élő családok jövedelmüket jóformán csak ócskavas gyűjtésével tudták kiegészíteni, így nem csoda, hogy a közeli termőföldeket folyamatosan megdézsmálták. A tehetősebbek lókupeckedése is a köpeciek kárára történt: a szabadon engedett lovak nem válogattak a kínálatból, lucernától zsenge búzáig mindenbe belekóstoltak. A gazdák az illegális legeltetésről, a lekaszált területekről, a kifosztott pityókafészkekről fényképekkel dokumentált feljelentések sorát tették le, de általában a panasszal maradtak. Ha valamilyen véletlen folytán kiderült a tettesek kiléte, és a rendőrség is bűnvádi iratcsomót állított össze, akkor az ügyészség értelmezte úgy, cselekedetük a társadalomra nem jelent veszélyt, és az elkövetőket mindössze pénzbüntetésre ítélte — ám mivel jövedelmük nem volt, azt nem lehetett behajtani, így minden maradt a régiben. A köpeci magyarok szerint a romák, felfedezvén a hatóságok tehetetlenségét, és azt kihasználva, egyre merészebben és követelőzve léptek fel. Egyre gyakrabban fényes nappal sem tartózkodtak a ,,betakarítástól", s ha valaki leleplezte őket, fenyegetőzni kezdtek. Bátorságuk odáig terjedt, hogy Köpec határában lakó idős, magatehetetlen emberek udvaraiba is bementek, s elhordták, ami kezük ügyébe esett. Olyan esetről is tudunk, amikor Nagyajtán egy hölgy édesanyját magához költöztette, mintsem hogy a romák folyamatos zaklatásának kitegye. Legutóbb egy köztiszteletben álló, idős férfit vettek rá, hogy lovát adja el, de az árát sosem fizették ki.

A panaszok

A helyzet megoldását követelő kérésüket erősítendő, a köpeciek az összetűzést követő napokban kora estétől éjszakába nyúlóan a falu központjában gyűltek össze. A tüntetésnek is beillő várakozás közben friss és régebbi sérelmeiket tárták az újságíró elé.

Bokor Gizella: A hatvanas-hetvenes években Köpecbánya szép település volt. Most tessék megnézni, mi van! Lebontották, elhordták a kultúrházat, alapja sem látható már, de szétverték az orvosi rendelőt és a bánya által hátrahagyott épületek egy részét is. Most a mi házaink következnének?

Sebestyén Ibolya: Három nagy boglya lucernánkat hordták el az éj leple alatt, de amikor jelentettük a rendőrségnek, azzal fizettek ki, hogy ötmillió lej alatti a kár. Reggelente úgy megyünk be az istállóba, hogy nem tudjuk, hány állatunk van még. Állítom, a rendőrség összejátszik a cigánysággal! Másképp nem magyarázható, hogy miért lépnek fel ilyen gyengén velük szemben.

Zólya András: Az ősszel ellopták a csikómat, de amikor a rendőrségre mentem, azt mondták, ilyesmire nincs idejük. Az állatot most tavasszal láttam viszont, itt akarták eladni.

Katona Lajos: A lányokat taszigálják, megállítják, körbeállják, s azzal fenyegetik, hogy ezt meg azt teszik velük. Az élelmiszerboltokban is fenyegetőznek, ha nem hajlandóak ingyen vagy hitelben kiszolgálni őket.

Smântână Ilona: Az én gyermekemet akarták elvágni, s ha nem húzódik idejében félre, meg is vágják. Hát nekünk ki fog igazságot szolgáltatni? Pár embertől kell rettegnie egy egész falunak?

Pál Hajnalka: Meg kell cáfolni a román sajtóban megjelent azon információkat, amelyek szerint mi önkényesen, csupán nemzeti hovatartozásuk miatt léptünk volna fel ellenük. Nem, mi azért kérjük, hogy menjenek el, vagy ha nem akarnak, akkor telepítsék ki őket, mert meglopják a becsületesen dolgozókat. Már szinte odáig jutottunk, hogy a saját kapunkon belül sem érezzük magunkat biztonságban.

Létezik megoldás?

Amit a köpeciek szeretnének elérni, azaz a romák kiköltöztetését, jogilag szinte lehetetlen megoldani. A közel ötvenfős közösségből tizenkilencüknek bérleti szerződésük van a Goscom Rt.-vel, így már jó ideje baróti személyazonossági igazolványt is szerztek, a többiekről pedig nehéz bizonyítani, hogy nem rokonaikat látogatják éppen, hanem folyamatosan ott laknak. Mint a helyzet orvoslása érdekében összehívott gyűléseken a polgármester kifejtette, megoldást jelenthetne, ha a vízszolgáltató átadná az épületeket az önkormányzatnak, és akkor a szerződéseket ők felügyelhetnék, s amikor a bérlők nem tartják be az írásos megállapodást, akkor felléphetnének ellenük, akár a szerződést is felbonthatnák. ,,Az elmúlt években már annyira megrongálták az ingatlanokat, hogy néhány épületet lebontásra kellene javasolnunk, viszont amíg nem a mi tulajdonunk, körülményes volna lépni az ügyben — mondja Nagy István. — A múlt hó­napban a köpecbányai területek és az épületek tulajdonának tisztázásá­ért független felmérést rendeltem, s tá­jékozódni probáltam arról is, hogy miként kerülhetnének át a város tulajdonába. Kiderült, mintegy tizenhárom hektár területet és néhány épületet telekkönyvezhetne az önkormányzat, viszont ehhez a Goscomnak ki kellene jelentenie, hogy amit használ, az nem az övé. A Goscom nem tenne ilyet, hiszen akkor jogossá válna a kérdés, hogy Tausch Herbert igazgató, majd Dimény László miként is írta alá a közösségnek gondokat okozó romák helyzetét legalizáló bérszerződéseket."

A köpeciek védelmét és biztonságát folyamatosan járőröző rendőrök és csendőrök látják el, de a város elöljárója azt szeretné elérni, hogy Köpecbányára külön rendőrt nevezzenek ki, és állandó egység tartózkodjék a település területén. Nagy István véleménye az, hogy a volt iskola épülete megfelelő lenne székhelynek, s ígérete szerint hamarosan a tanács is beleegyezik az ingatlan átadásába. A rendőrség és az önkormányzat közötti megegyezés értelmében fokozottan ellenőrzik a legeltetési szabályok betartását, s amennyiben gazdátlan lovat találnak, befogják, és ha tulajdonos nem fizeti meg az okozott kárt, az állatot eladják, s abból fedezik a gazdák veszteségeit. Hogy a haszonnövényekben se essen kár, lefoglalják a be nem jegyzett, számtábla nélküli szekereket is.

Hozzászólások
Szavazás
Ön készül nyaralni idén?








eredmények
szavazatok száma 1735
szavazógép
2008-05-17: Kultúra - Bogdán László:

Hószobrok, avagy a téli Hargita varázsa

Balási Csaba Csíkszeredá­ban élő fotóművész, a Fotóművészek Nemzetközi Szövetsé­gének kiváló művésze a sepsiszentgyörgyi városi művelődési házbéli kiállításával is bizonyítja, hogy nem véletlen nemzetközi ismertsége és elismertsége.
2008-05-17: Kultúra - Sylvester Lajos:

Vén fa árnyékában — a fiatalság fényében (Benedek Elek ükunokája Háromszéken)

Magabiztos fellépésű, bársonyos hangú hölgy Bardócz Orsolya budapesti/kisbaconi előadóművész, Benedek Elek ükunokája.