Hiánycélon belül
A hazai költségvetési hiány az adócsökkentések és béremelések ellenére sem haladja meg idén a bruttó hazai termék 3 százalékát, de csak középtávon, 2020-ig várható, hogy az államháztartási hiány az ország célkitűzéseiben szereplő 1 százalék körüli szintre csökkenjen – jelentette ki Anca Dragu pénzügyminiszter. A szakértői kormány tárcavezetője a képviselőház plénuma előtt felidézte: az idén január elsejétől bevezetett négy százalékpontos áfacsökkentés a költségvetési kiadások növelésével együtt 23 milliárd lejes (1600 milliárd forint) többletterhet rótt a büdzsére, ami a GDP 3 százalékának felel meg. A roppant szűk költségvetési mozgástér miatt Romániának 2017-ben is csak óvatos bérpolitikával és a strukturális reformok folytatásával van esélye a kitűzött 2,9 százalékos keretek közé szorítani a hiányt – vélte a miniszter. Az új adótörvénykönyv szerint jövőre további egy százalékponttal, 19 százalékra csökkentik az áfát. Románia az adócsökkentést hevesen ellenző Európai Bizottsággal idén abban állapodott meg, hogy 2017 után évente fél százalékkal csökkenti államháztartási hiányát. Az EB egyébként jövőre 3,4 százalékos deficitet valószínűsít Romániában.
Csökkennek a bedőlt hitelek
A késedelmet szenvedett banki hitelállomány 6,438 millió lejre rúgott augusztusban, ami 1,47 százalékkal kevesebb, mint egy hónappal korábban. A jegybank elemzése szerint a más pénznemekben felvett hitelek tekintetében 8,09 milliárd lejnek megfelelő összeg a fizetési elmaradás, ez 5,47 százalékkal kevesebb, mint egy hónappal korábban. Augusztusban egyébként a hitelállomány összességében meghaladta a 120 milliárd lejt, ebből 54,4 milliárd vállalati, 62,48 milliárd lakossági hitelállomány. A más pénznemekben felvett hitelek mértéke lej egyenértékben 97,74 milliárd lej volt augusztusban, a megoszlás szerint körülbelül fele-fele arányban vállalati, illetve lakossági hitel. A legtöbb hitelt a fővárosban szerződték (lejben 41,83 milliárd, más pénznemben 46,23 milliárd lej egyenértékben), az időben nem fizetett hitelek is itt a legnagyobbak (1,54, illetve 3,45 milliárd lej).
Javult Magyarország minősítése
Londoni pénzügyi elemzők szerint, bár a piacokat meglepte, hogy a Standard & Poor’s hitelminősítő visszaemelte Magyarországot a befektetési ajánlású kategóriába, a lépés azonban már időszerű volt. A Morgan Stanley hétfőn ismertetett helyzetértékelése szerint a magyar gazdaság alapmutatói javultak a legnagyobb mértékben a régión belül 2008 óta. Az S & P a hosszú és rövid futamidejű, devizában és forintban fennálló magyar államadósság osztályzatát a minap az addigi BB plusz/B szintről BBB mínusz/A-3-ra javította, elsősorban a magyar gazdaság markánsan javuló költségvetési, külső fizetési és növekedési mutatóival indokolta a felminősítést. A BBB mínusz devizaadós-besorolás a befektetési ajánlású minősítési sáv alapszintje.
