A pálinka névhasználat kiterjesztéséről tárgyaltak Sepsiszentgyörgyön a magyarországi Földművelésügyi Minisztérium, az Erdélyi Pálinka Lovagrend, valamint a Pálinka Nemzeti Tanács képviselői. A lovagrend meghívására a megbeszélésen részt vett Tamás Sándor, a megyei tanács elnöke is.
A minisztérium sajtóközleménye szerint Gál Péter eredetvédelemért felelős helyettes államtitkár a pálinka földrajzi árujelző névhasználatának erdélyi lehetséges kiterjesztéséről egyeztetett a civil szervezetek képviselőivel. A megbeszélésen több kérdés is felmerült a romániai jövedéki szabályozással kapcsolatban, például, hogy milyen feltételekkel lehet a két országban gyümölcspárlatot készíteni, továbbá a gyümölcspárlatfőző üzemek létesítésére milyen jogszabályi környezet vonatkozik. A termőterület kiterjesztéséről szólva Gál Péter kiemelte: fontos szempont ebben a kérdésben, hogy a termő- és előállítási terület növelése milyen hatással lenne a pálinkák piacára, a termőterületen működő vállalkozásokra, azok pénzügyi eredményességére. A megbeszélésen elhangzott: a pálinka nemzeti kincsünk, amely összeköti a magyarságot, és megerősíti magyar kulturális gyökereinket. Ahhoz azonban, hogy beteljesíthesse küldetését nemzeti kultúránk ápolásában, elengedhetetlen, hogy a pálinkafőzésből élő vállalkozások továbbra is eredményesen működhessenek, jövedelmezőségük megmaradhasson. Ezért az ügyben a döntéshozatal előkészítéséhez a kérdés minden részletének feltérképezése szükséges. Elhangzott, a pálinka uniós oltalom alatt álló termék, így az erdélyi névhasználat ügyében az uniós eljárási szabályok irányadóak. A módosítási eljárást az Európai Bizottságnál kell kezdeményezni, amely egy kifogásolási eljárást követően dönthet. Az Erdélyi Pálinka Lovagrend képviselői szorgalmazták, hogy magyar nyelven is lehessen feliratozni termékeik címkéit.
Dezső Tibor, a lovagrend szakmai vezetője kérdésünkre elmondta: a tárgyalás során megállapodtak abban, hogy év végéig a magyar kormány – mint a védjegy tényleges tulajdonosa – kidolgozza a megoldás pontos menetrendjét. Van politikai akarat, hogy a kérdés rendes kerékvágásba kerüljön, a jogi és szakmai megoldás is körvonalazódik – összegzett a sepsiszentgyörgyi Potio Nobilis pálinkafőzde tulajdonosa.
Mint ismeretes, augusztusban az Erdélyi Pálinka Lovagrend és a magyar szakminisztérium képviselői egy tárgyalási sorozat véghezvitelében állapodtak meg, amely során jogi, szakmai és gazdasági szempontok figyelembevételével a védettség kiterjesztésének lehetőségeit vizsgálják meg, és amely a döntéshozatal előkészítése is egyben. Az erdélyi pálinkakészítők ugyanis azt kérték, hogy a pálinka megnevezést a történelmi Erdély, Bánság és Partium 16 megyéjében használhassák a minőséget szavatoló pálinkafőzők. A cél az, hogy a pálinka megnevezés ne csak földrajzi, hanem minőségi jelzés is legyen a fogyasztónak. Jelenleg a Magyarország területén és Ausztria négy tartományában készített gyümölcspárlatot lehet pálinka terméknévvel forgalomba hozni, minden más „csak” gyümölcspárlat.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
