Eredménytelen volt az egyeztetés a Népszabadság mai megjelenéséről a napilap főszerkesztője és a kiadó Médiaworks menedzsmentje között tegnap, a munkatársak nem jutottak be a szerkesztőség budapesti, Bécsi úti épületébe. Az egyeztetéseket a felek a Népszabadság eladásáról folytatják. A Mediaworks szombat reggel tájékoztatott arról, hogy a kiadó szombattól felfüggesztette a Népszabadság nyomtatott és internetes formában történő kiadását a lap új koncepciójának kialakításáig. A kiadó döntését közleményében azzal indokolta, hogy a lap példányszáma az elmúlt tíz évben 74 százalékkal, azaz 100 ezer példányt meghaladó mértékben csökkent, így az 2007 óta több mint ötmilliárd forint veszteséget termelt, és idén is jelentős veszteséget halmozott fel.
Murányi András, a lap főszerkesztője a tegnapi egyeztetést követően azt mondta: a szerkesztőség alapvetése a tárgyaláson az volt, hogy jelenjen meg a napilap hétfőn, illetve oldják fel az online felület korlátozását. A tulajdonos egyetértett a szerkesztőség által felvázolt iránnyal, de azt szeretné megállapodásba, jogi keretek közé foglalni, és addig nem kívánja működtetni a lapot – tette hozzá. „Én ezt úgy értelmeztem, hogy nem pénzügyi döntés született, hanem valami másfajta” – fogalmazott Murányi András. Elmondta: egyedül arról tudnak tárgyalni a menedzsmenttel és a tulajdonossal, hogy biztosítsák a Népszabadság eladását.
Szűkülő sajtószabadság
A Népszabadság melletti szolidaritási demonstrációt tartottak szombat este Budapesten, a Parlament előtti Kossuth téren. Többen skandálták, hogy Népszabadság!, Demokráciát!, Disznóság!, Nem hagyjuk!, Orbán, takarodj!, illetve Szabad ország, szabad média! Hargitai Miklós, a szerkesztőség munkatársa, a Sajtószakszervezet helyi alapszervezetének vezetője elmondta: a szombati ügyeletre kollégáit már nem engedték be az épületbe. „Ez mindent elmond arról, mennyire volt ez gazdasági döntés” – jegyezte meg. Kitért arra is, hogy a lap munkatársainak 2008 óta nem emelték a fizetését, viszont 2010 óta kétszer is csökkentették. „Mostantól olyan országban élünk, ahol a Magyar Idők meséli el, hogy mi történik a politikában” – fogalmazott Hargitai Miklós, hozzátéve: „nagyon pici területre szűkül vissza a sajtószabadság”. A rendezvényen felszólalt Tamás Gáspár Miklós filozófus, aki azt mondta: „abban a helyzetben vagyunk, hogy a vezetők a magyar nép ellenségei, és ezt még csak el sem lehet mondani”. Úgy fogalmazott: rövidesen vége van a sajtószabadságnak és szólásszabadságnak, ha ezt hagyják.
Ahogy a politikusok látják
Az MSZP a magyar sajtó és sajtószabadság rendszerváltás utáni gyásznapjának tartja a szombatit a Népszabadság kiadásának felfüggesztése miatt. Kunhalmi Ágnes, a szocialisták budapesti elnöke, országgyűlési képviselője szombaton közölte, a rendszerváltás óta egyetlen médiummal sem fordult elő, hogy az újságírók reggeltől nem érték el elektronikus levelezésüket, nem tudtak bemenni munkahelyükre. Kiemelte, a Népszabadság az elmúlt 25 évben az ellenzéki újságírás egyik legmeghatározóbb orgánuma volt, és szombaton „gyakorlatilag lekapcsolták”, amire nem lehet indok a veszteségesség. Az MSZP politikusa aláhúzta, a közelmúltban ez a lap szolgáltatott friss híreket „Rogán Antal helikopterügyéről”, valamint „a Magyar Nemzeti Bank és Matolcsy György környékén lévő botrányokról”. „Vajon véletlen egybeesések-e ezek?” – kérdezte, majd hozzátette, a Fidesz mögött álló gazdasági körök korábban tönkretették az Origót, a TV2-t, a Vs.hu-t és a Pannon Lapokat, az állami közmédiát pedig teljesen „pártpropagandásították”. Kunhalmi Ágnes szerint mindez azt mutatja, hogy „amivel a Fidesz nem ért egyet, az nincs”. „Ami Orbán Viktor Magyarországán történik, az Putyin Oroszországát vagy a legdurvább rákosista időket idézi” – összegzett a szocialista képviselő.
Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke szombati budapesti sajtótájékoztatóján arra a kérdésre, mi a véleménye a Népszabadság kiadásának felfüggesztéséről, kijelentette: „épp itt az ideje, hogy bezárjon a Népszabadság váratlanul”. Utalt rá, hogy a lap elődje a Szabad Nép volt, így is viselkedik. Hozzátette: nem fog krokodilkönnyeket hullatni a lapért.
A Fidesz nem politikai, hanem észszerű gazdasági döntésnek tekinti a Népszabadság kiadásának felfüggesztését, mivel a kiadó tájékoztatása szerint a lap ötmilliárd forintos veszteséget termelt. A nagyobbik kormánypárt szombati közleményében úgy fogalmaz, „az lenne a sajtószabadság megsértése, ha beleszólnánk egy médiatulajdonos döntéseibe”. Az MSZP-nek ezt nyilván nehéz elfogadnia, hiszen a lap korábban a párt tulajdona volt, azonban érdekeltségüket 2015-ben eladták – tették hozzá.
Elhallgattatott kritika
A Népszabadság politikai napilap kiadásának felfüggesztésével kapcsolatban foglalkozott Magyarországgal a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung vasárnaponként megjelenő konzervatív német lap. Az Elhallgattatva című írásban a szerző, Stephan Löwenstein kiemelte, hogy „a Népszabadság nagyon hirtelen történt bezárásával az egyik utolsó kormánykritikus hang némul el, és sok minden utal egy puccsra”. A kiadóvállalat közleményével kapcsolatban megjegyezte, hogy a társaság által ismertetett tényeket senki sem vitatja. „A probléma a közleménnyel: mindez nem lehet új (információ) a társaság számára, mégis átvette a Népszabadságot a svájci Ringiertől, arra pedig végképp nincs elfogadható magyarázat, hogy miért kellett ennyire puccsszerűen eljárni” – írta Stephan Löwenstein. Hozzátette: „a történtek alapján felmerül a kérdés, vajon az-e a cél, hogy eltűnjön a nyilvánosságból egy újabb kellemetlen hang, vagy esetleg csatlakozzon az Orbán Viktort dicsőítők kórusához”. Egyebek mellett a TV2 tulajdonosi szerkezetében végbement átalakulásokat és a reklámadó körüli fejleményeket ismertetve kiemelte: „persze a képhez az is hozzátartozik, hogy 2010-ig baloldali és liberális újságírók voltak meghatározóak a médiában, és Orbán korábbi vereségeit ennek tulajdonítják a táborában”, így a kormányfő a 2010-es „földcsuszamlásszerű” győzelme után egyik első lépéseként átalakította a közszolgálati médiát.
A Financial Times londoni gazdasági napilap budapesti tudósítója, Andrew Byrne a Népszabadságról közölt írásában megállapítja, hogy a lap nyomtatott és online változatának felfüggesztése olyan időszakban történt, amikor már folyik „a médiaterep átrendezése a 2018-ban esedékes választások közeledtével”. A BBC közszolgálati médiatársaság online hírportálján megjelent írás szerint újságírók és az ellenzék kormányzati nyomásnak tulajdonítja a Népszabadság felfüggesztését. Az ellenzéki pártok szerint a Népszabadság bezárása is mutatja, hogy a miniszterelnök a magyarországi sajtószabadság eltiprására törekszik, és teljes ellenőrzést akar a média felett – áll a BBC ismertetésében.
